Trianoni illemtan: betiltott kitüntetéseink

Ne kerteljünk, a magyar történelem talán a legbonyolultabb filozó­fiai kérdés Kelet-Közép-Európában – ezt már Illyés Gyula is pedzegette. Joggal vetjük fel, hogy 1990 után regnáló kormányaink hibáztak, amikor nyugati nyomásra a trianoninál is keményebb 1947-es párizsi békeszerződést olyan, a szomszéd országokkal kötött alapszerződésekkel bástyázták körül, amelyek semmiféle autonómiát nem biztosítottak a magyar kisebbségeknek. Az érintett államok illetékesei pedig Trianon százéves évfordulójához közeledve még mindig ragaszkodhatnak ahhoz a hamis teóriához, hogy igazságosan, máig érvényes nagyhatalmi szóval osztották fel a történelmi Magyarországot.

Egy kis keszthelyi patikában a tulajdonosnak köszönhetően érdekes házi múzeum található. Kis vitrinekben vannak azok a Horthy-korszakbeli kitüntetések, amelyeket a közéletért és a hazáért tett szolgálataikért kaptak a kor arra érdemes közemberei s ünnepnaponként büszkén tűzhettek ki a ruhájukra.

A Felvidéki Emlékérmet (ma a Felvidék szó használatáért is megsértődik egy szlovák) az első bécsi döntés alapján visszacsatolt, etnikailag magyar területre bevonuló csapatok tagjai kapták, s mindazok, akik részt vettek az 1939. márciusi kárpátaljai hadműveletekben. Az érmen a Kassán eltemetett II. Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem arcképe látható: 1938. november 5-ét követően több ezer honvéd és csendőr kapta meg a kitüntetést. Az emlékérem és viselését 1945-ben betiltották s 1991-ben az Antall-kormány, majd 2011-ben az Orbán-kormány a „trianoni illemtan” alapján a tiltást megerősítette.

Pedig, mint Márai Sándor írta 1938 novemberében az Új Időkben, „ezt az országrészt, mint a többit, az őszirózsás forradalom vesztette el.”

Az Erdélyi Emlékérmet Észak-Erdély és a Székelyföld felszabadulása emlékére ugyancsak a bevonuló alakulatok tagjai részére alapították; a kitüntetést és viselését 1945-ben betiltották, majd a rendszerváltás után 1991-ben az Antall- és 2011-ben a második Orbán-kormány is a tiltást megerősítette. (Tudjuk, az MDF szakadását és Csurka István baljós próféciáit végül is az 1991. decemberi ukrán–magyar alapszerződés megkötése váltotta ki. Pedig az azt megelőző népszavazás Kárpátalja autonó­miája mellett szólt.) A trianoni illemtan sugallta sorsra jutott a Délvidéki Emlékérem is. (Mai, államilag támogatott Trianon kultuszunk – mondhatnám –, így erősen hasonlít az olyan focista lányok gyönyörű testéhez, akiknek lába szárát elcsúfította a sok ütközés.)

A patikában láthatjuk a Tűzkeresztet is. A Tűzkeresztet a kormányzó alapította 1941. november 21-én a háborúban való részvétel és a haza védelmében elszenvedett sebek, sérülések és rokkantság méltatására. Viselését és adományozását merő tévedésből csak 1946-ban tiltották be, s tiltását természetesen a rendszerváltás után is megerősítették. A fő ok a tiltásra a háborúba való belépésünk és a szovjet hadjáratban való részvételünk volt. Azóta orosz levéltári források alapján kiderült, hogy a kassai bombázást, aminek alapján Bárdossy miniszterelnök bejelentette az ország háborúba sodródását, vélhetően szovjet gépek követték el. Kivégzése misztikus, népbírósági intelem volt, hogy többet törődjünk a népi demokráciával és a kommunizmussal, mint a hazával. A Tűzkeresztet szép számmal kapták hadirokkantak és hősi halált haltak szülei, feleségei, gyermekei; talán ezért húzódott el a betiltása 1946-ig.

A Nemzetvédelmi Keresztet is megtekinthetjük a kis keszthelyi patikában: a kormányzó javaslatára az angolszász irányban tapogatózó és végül az öngyilkosságot választó miniszterelnök, gróf Teleki Pál alapította 1940 decemberében. Ennek indoklása igen tanulságos, visszavisz az őszirózsás forradalomhoz. A keresztet azok kapták, „akik akár a magyarországi kommunizmus súlyos megpróbáltatásai idejében, akár a hazánktól elszakított és utóbb a Szent Koronához visszatért területeken az idegen megszállás nehéz évei alatt magyar hittel küzdöttek a hazánkat megcsonkító, a magyar nemzet gyengítésére törekvő erőkkel szemben.” Az érmen pajzsalakban Magyarország kis címere látható. Teleki nagyon megbotránkoztatta a nyilasokat: hazafias zsidók is kaphattak Nemzetvédelmi Keresztet. Adományozását és viselését először a Szálasi-kormány, majd az ideiglenes nemzeti kormány tiltotta be. A rendszerváltást követően az országgyűlés ennek sorsát is együtt tárgyalta a többi 1945 után betiltott „horthysta” kitüntetés és a kommunista érában adott kitüntetések eltörlésével, illetve megtartásával. A Kossuth-díj például maradt, de a nemzetvédelmi keresztet – holott megtehették volna – nem rehabilitálták. A törvényhozók nem ismerték a hazafias zsidó fogalmát.

Furcsa egy világ ez a magyar – mondogatjuk egymásnak. Ördögi varázs misztikus illata lengi körül Trianon illemtanát: képzeljük el Rákosi Mátyást az ideiglenes nemzetgyűlésben mellén a Nemzetvédelmi Kereszttel.