Szanyi számlája

Legalábbis egyelőre. A tüntetés, amely nemcsak Kijevben váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de például Egyiptomban is s úgy általában a nagy arab tavasz során. Más kérdés, hogy ezek a tüntetések szinte rekordsebességgel csaptak át aztán erőszakos akciókba, sőt, fegyveres konfliktusokba is.

Mi most itt, Budapesten még a tüntetéseknél tartunk. Igaz, ha forró fejjel reagált volna már eddig is bizonyos palackdobálásokra és lökdösődésekre a rendőrség, már mi is rohannánk egy olyan konfliktus felé, amelyben előkerülhetnek már a fegyverek is. Fene tudja, hány dollárt költöttek erre eddig Magyarországon az Egyesült Államok illetékesei, maguk kotyogták ki, hogy Kijevben ötmilliárdnál tartanak. Mivel bevallottan műveleti területté nyilvánították hazánkat az amerikaiak, feltehető, hogy itt sem sajnálják a pénzt, ha úgymond a demokrácia védelméről van szó.

Hát ez az, a demokrácia! Ma olyan civil demonstrációt rendeznek Budapesten, amely a gyülekezési törvény nem létező módosítása ellen tiltakozik. Tüntetés a semmiért, mondhatni tüntetés ok nélkül. Amikor elindult e demonstráció szervezése, maga az új ellenzék sem tudta, hogyan is rágalmazhatná meg a kormányt a nem létező módosítás kapcsán. Azt igyekezett sejtetni, hogy drasztikus korlátozásokat akar megszavaztatni a parlamenttel a kabinet, mert hát mi mást is tehetne egy állítólagosan a diktatúrájáról és önkényéről ismert hatalom.

Tény, Gulyás Gergely, az Országgyűlés jogalkotásért felelős alelnöke utalt még korábban a gyülekezési törvény módosításának elvi lehetőségére. Persze ő sem arra gondolt, hogy a kormány bármilyen formában is korlátozni szeretné a tiltakozás és a demonstrálás jogát. A tiltakozás és a demonstrálás jogát a Fidesz amúgy is a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmányának tartja. Erről L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt legutóbb lapunk csütörtöki számában. És Orbán Viktor is elmondta már, hogy a tüntetés, a tiltakozás természetes jelensége egy demokráciának. Kicsit nosztalgiázott is, mondván, a rendszerváltozás folyamatában igen jelentős szerepet játszottak az ellenzék által kezdeményezett demonstrációk.

Joggal állíthatnánk persze, hogy megint fésületlen, koordinálatlan volt a kormány kommunikációja. Mert az volt. Ám hiába hangzottak el tisztázó nyilatkozatok, mintha el sem jutottak volna a balliberális ellenzékhez, amelybe értsük bele a tiltakozó civilek táborát is. Meg is tartják a tüntetést annak rendje és módja szerint. Sőt, várhatóan rá is fogják majd a kormányra, hogy végül azért nem tett javaslatot a gyülekezési törvény módosítására, mert megijedt a tüntetéstől. Hiába monda azt L. Simon László, hogy a kabinet hosszú távon sem akar a gyülekezési törvényhez nyúlni – hazudik, legyint rá az új ellenzék. És persze a régi is.
Már csak azért sem akar kijózanodni a tüntetésre készülők tábora, mert lázban ég, és szerinte kár lenne ezt a lázat csillapítani. Hiszen a mai demonstrációval kezdődik az a bűvös sorozat, amely majd lemondásra kényszeríti Orbán Viktort. Hogy minél erősebbnek és sokszínűbbnek látsszék a sereg, ezért már azt is megengedik, hogy a Fidesz és a Jobbik kivételével bármelyik párt jelképei megjelenhessenek a demonstráción. Ez nyilván annak a keserves felismerése, hogy továbbra is igencsak sovány a civil kormánybuktatók, más szóval az „új ellenzék” tábora. Lesz ott tehát Együtt-logó, lesz DK-s zászló, de lesz MSZP-szegfű is. Hogyne lenne, mindannyian alig várják már, hogy meglovagolhassák végre a civil demonstrációk hullámát. Lovaglás? Inkább arról van szó, hogy szeretnének megkapaszkodni a csónak szegélyében… Különben elmerülnek. Tessék megnézni a közvélemény-kutatások eredményeit. Csak Szanyi Tibor nem érti, mi zajlik körülötte. Tüntetne a Budapestre érkező Merkel ellen, de Merkel mellett is, mindegy, csak mondassa le végre a kancellár asszony a diktátort. Mi végre dédelgetik még mindig? – kérdi vádlón Szanyi, aki most egy számlával hadonászik. Szerinte Berlin még nem fizette ki azt, amit Németh Miklós és Horn Gyula tett a német újraegyesítésért. Hát akkor most tessék, itt a lehetőség, legyen a fizetség Orbán feje.

Lesz azért itt egy kis generációs vita. Az új ellenzék azt sem tudja, ki az a Németh Miklós, ezeknek a fiataloknak Goodfriend a sztár, ez a kalandos életű, már-már James Bond-szerű amerikai. Szanyi nyilván azzal válaszol majd minderre, hogy őt az EP-képviselősége hatalmazza fel a nagy nemzetközi politikai kérdésekbe való beavatkozásra. És ő mint ilyen, most azt követeli, hogy Merkel találkozzon a hazai ellenzék vezetőivel, mindenekelőtt az MSZP elnökével, ha már itt jár Magyarországon. Orbánhoz csak a kirúgásának hírét vigye, miután egyeztetett Tóbiással. Elszállt? Dehogy! Lemaradt. Nem veszi észre, hogy a forgatókönyvet nem Brüsszelben írják. Az, ha nem is Hollywoodban, de mindenképpen Amerikában készül. Az a címe: Szabad kereskedelmi egyezmény.