Szajlai Csaba

Vélemény és vita

Szabad kereskedelmet!

A héten újfent az LMP vonta felelősségre a kormányt a fenti témában

Miközben sokszor nettó populiz­mussal, Putyin-barátsággal és a nyugati kapcsolatok elárulásával vádolja az ellenzék az Orbán-kormányt és annak gazdaságpolitikáját, a kabinet pont olyan témakörben mond egyértelmű igent, mint például a szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) kérdésköre az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Az ellenzék ebben sem egységes!

A héten újfent az LMP vonta felelősségre a kormányt a fenti témában: Schiffer András szerint lassú puccs van készülőben. Az LMP társelnöke ugyanis az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi szerződés miatt aggódik. Schiffer szerint a megállapodás érinti az élelmiszer-biztonság, a vegyianyag-szabadság, az internetszabadság, földhasználat, a szerzői jogok, a közbeszerzés, a magánszféra védelmének kérdését. Schiffer szerint a megállapodás végérvényesen megakadályozná a spekulatív tőkemozgások korlátozását. Az ellenzéki politikus úgy tartja: „Ennek az egyezménynek az egyik legveszélyesebb eleme az a vitarendezési mechanizmus, amellyel elszámolhatatlan magánbíróságok elé lehet a nemzeti kormányokat citálni, ha veszélyben a nagy magáncégek profitja. Lassított puccs zajlik a világban, a szabadkereskedelmi megállapodások azt teszik lehetővé, hogy óriás magáncégek átvegyék a nemzeti kormányok hatáskörét” – mondta Schiffer, akinek vélekedése alapján Magyarország függetlensége az Orbán–Putyin-megállapodás miatt is veszélyben van, ezt most fokozza a szabadkereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok között.

Jogosak-e az LMP félelmei?

Röviden a válasz: alaptalanok.

Bővebben: az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodás javíthatja a versenyképességet – különösen az európai fél számára –, a vámok vámon kívüli korlátozások és szükségtelen hatósági szabályozások lebontásával pedig olcsóbbá is válhatnak a termékek. Ráadásul a szóban forgó konstrukció, amelynek angol elnevezése TTIP, erősíti a transzatlanti kapcsolatokat - amiért hazánkban - tegyük hozzá: jogosan - nagyon sokan aggódnak. Másfelől az, hogy Magyarország támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást, nem jelenti direkt módon a GMO-mentesség elvesztését. Utóbbi, pontosabban az oltalmi szintek csökkentése nem is része a tárgyalásoknak.

A kormány eltökéltségét jelzi e transzatlanti szerződés megkötése kapcsán, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször nyomatékosította: a megállapodás szükséges lesz az EU versenyképességének fellendítéséhez. Ha pedig ez nem jön létre az unió aligha tudja fenntartani a világban jelenlévő pozícióit.

De jöjjenek a konkrétumok! A szabadkereskedelmi megállapodás a kereskedelmi akadályok lebontását – vámok eltörlése, szabványok egységesítése, adminisztratív akadályok megszüntetése – jelenti majd, amelynek következtében számos, az Egyesült Államokból behozott termék olcsóbb lenne, mint eddig. És ez így lenne fordítva is. Miután pedig az EU–USA közötti kereskedelem értéke eléri a napi kétmilliárd eurót – több mint hatszázmilliárd forintot –, a mindenféle pluszköltség eltörlésével jelentős többletbevételre tehetne szert mindkét fél. Ugyanakkor a jelenleg is folyó egyezkedés és vita tárgyát képezik olyan kérdések, mint például a genetikailag módosított élőlények, élelmiszerekkel való kereskedés (GMO-k), az állategészségügy vagy a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos szabályozás. Hangsúlyos elem, hogy az Európai Bizottság becslései szerint az Európai Unió gazdasága – benne Magyarországé is – a GDP fél százalékával nőne. Márpedig egy ilyen mértékű gyarapodással mindenki jól járna, hiszen megnövekedett keresletet és kínálatot eredményezne anélkül, hogy növelni kelljen az állami kiadásokat vagy hitelt kellene felvenni.

Ha létrejön a szerződés a két hasonló kultúrájú, nem mellesleg a világ két legnagyobb gazdasága között, akkor az egy nagyon komplex egyezmény lesz, de mindkét fél számára előnyökkel járhat majd. Olyan megállapodás jöjjön létre az Európai Unió és az Egyesült Államok között, amely az eddigi magyar exportfolyamatokat és az eddigi amerikai befektetési tendenciát is erősíti.

A sommásan megfogalmazott vélemények pedig csak ártani tudnak ebben az ügyben.