Sugárzó vaddisznók

Tegnapi a hír: Bajorország és Szászország erdeiben a vaddisznók még mindig radioaktívak, jelentős mennyiségű cézium–137-et mutattak ki a német állatok húsában.

A vaddisznókat és az embereket, de minden élőlényt is különösen érzékenyen érint, ha sugárszennyezett területről származik a tápláléka. A vaddisznók például szeretik a gombákat, amelyek jól megkötik a radioaktív anyagokat. Szászországban 2012-től kormányrendelet írja elő, hogy valamennyi kilőtt vaddisznó húsát laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Egy jellemző adat: hétszázötvenkét állatból kétszázkilencvenhétnél meghaladta az egészségügyi határértéket a cézium–137 szintje.

Napjainkhoz közelítve menjünk a bajor erdőkbe: a vadhús a kilogrammonként megengedett hatszáz becquereles (a radioaktivitás mértékegysége) határérték több mint tízszeresét is átlépheti – szól a hír. Augsburg környékén 2013-ban a hatszáztizenkét mintának csaknem a fele lépte túl a megengedett határértéket. Abban a tizenkét régióban, amelyet 1986 tavaszán a leginkább érintett a Csernobilból érkező felhő, összesen 1332 minta lépte túl a határértéket.

Van azonban más jellegű sugárveszély is: a szellemi. A magyar vaddisznók nyilván cseppet sem kevésbé fertőzöttek, mint német kollégáik, meg hát közelebb is vagyunk Ukrajnához, mint német testvéreink. A magyar közéletben egyre inkább eluralkodó durvaság, trágárság, gyűlölet és ostobaság szellemi sugárfertőzöttségre utal. Valami furcsa gombát ehettek azok a polgártársaink, akik például nemzeti ünnepünkön diktatúrát üvöltenek takarosan megszervezett tüntetésük mikrofonjaiba, sajtószabadságért visítoznak, s ezt aztán az összes médium egyenesben közvetíti, szabadon gyalázhatják az ország vezetőit, nemzeti zászlónkat - a Rákosi-címer helyére uniós csillagokat ragaszthatnak, amúgy éppen egy nappal a magyar zászló és címer ünnepe előtt. Március 16-át ugyanis az Országgyűlés a magyar zászló és címer napjává nyilvánította 2014. december 16-án. A magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

Többek között ezt sértették meg derék magyar vaddisznóink: Kulka János vadkan, Kész Zoltán vadkan, Fullajtár Andrea vadkoca, Gulyás Balázs vadkan, Vajda Zoltán vadkan, Parti Nagy Lajos vadmalac, és sorolhatnánk még a fertőzött és fertőző vaddisznókat egészen Simicska Lajosig, a vadkanok vadkanjáig.
A kérdés mármost az: vannak-e egészséges vaddisznóink ebben a szélsőliberális erdőben?