Vélemény és vita

Simsek, a viking

Mekkora lenne a felháborodás, ha Csepelen felvetnék, hogy hátrafelé nyilazó magyar lovas vigyázza a gyalogosok forgalmát, Sárospatakon pedig kuruc vitéz

Hatalmas bátorságról tett tanúbizonyságot a közelmúltban a Dániában található Aarhus város képviselő-testülete. Egyik ülésükön ugyanis felmerült az az elképzelés, hogy a város egyes kerületeiben a gyalogátkelőknél a megszokott lámpaemberke helyett az ország történelmi hőseinek, a vikingeknek a képei szabályozzák a járókelők forgalmát. Ez a felvetés azért utal már-már esztelen bátorságra, mert a lámpaemberke, messze megelőzve a korát, ha akaratlanul is, de teljesen PC-n pattant ki alkotója elméjéből. Ismeri mindenki, az egész csak egy stilizált alak, se nem férfi, se nem nő, se nem gyerek, se nem felnőtt, és a mai modern világfelfogás szerint az LMBTQI vagy bármi más megtestesítője is lehetne. Ami tény, hovatartozása miatt támadás még nem érte.

Na ebbe az állóvízbe dobnának most a dánok egy vikinget, arra hivatkozva, hogy a figurával a város történelmi hagyományaira akarják felhívni a figyelmet. Aarhusról tudni kell, hogy Dánia második legnépesebb városa, története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Az itt található székesegyház alapkövét 1201-ben rakták le, ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni. A városban található a Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával. Ezenkívül itt van a Marselisborg Kastély: a királyi család nyaralója. E sok szépség mellett persze háborúk, megszállások is sújtották a várost, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.

A viking ötlettel a város honlapján állt elő Bünyamin Simsek tanácsos – aki sem neve, sem fizimiskája alapján nem tekinthető echte dánnak – azzal érvelve, hogy számos utca a belvárosban ugyanazon a helyen fut, ahol a tizedik században, ami egyedülálló a dán városok között. Hangsúlyozta azt is, hogy míg más európai városokban semlegesneműségre törekednek a jelzőlámpáknál, addig Aarhusban a történelmiségre helyezik a hangsúlyt. „Az elfeledett történeteket akarjuk elmesélni, és Aarhust vikingek városaként bemutatni, hiszen azok vagyunk” – tette hozzá meglehetősen önérzetesen Simsek, megemlítve azt is, hogy az ötletet előbb még a városi tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Arról egyelőre nem tudni, hogy például szarvas sisakkal ábrázolnák-e a vikinget vagy szarvatlannal, szekercével, esetleg a klasszikus kerek pajzzsal vagy azok nélkül. Őszintén bevallom, én egy szarvas, szekercés változatnak örülnék a legjobban, és szomorúan gondolok arra, hogy milyen támadásokat generál, ha itthon bárki bárhol a történelmiségre helyezi a hangsúlyt, és magasról tesz a PC-re. Vajon mekkora lenne a felháborodás, ha Csepelen felvetnék, hogy hátrafelé nyilazó magyar lovas vigyázza a gyalogosok forgalmát, vagy ha Sárospatakon egy kuruc vitéz zöldellne a szabad jelzésnél, Egerben pedig a hős várvédők?

Simsek tanácsos személye egyébként több kérdést is felvet. Elsőként az integrációét, ami a bevándorlást tekintve egyáltalán nem valósult meg Európában, és a napi eseményeket látva mondhatjuk, hogy erre kicsi esély mutatkozik. Akarat meg még annyi se, pláne az illegális bevándorlók részéről. Másodszor beszédes Simsek úr pozíciója, de még beszédesebb London polgármesteréé, a pakisztáni származású Sadiq Khané. És akkor most érdemes Houellebecq Behódolására is gondolni.

Aztán ha már sokat gondolkodtunk, akkor ideje mesélni is, stílusosan Hans Christian Andersen a Császár új ruhája című művét. Mert az nagyon rímel mindennapjainkra.

A különbség annyi, hogy amíg a mesében a két szemtelen szabó a semmit mutatja és adja el jó pénzért a császárnak, azt állítva, olyan kelmét szőnek, amelynek van egy bűvös tulajdonsága, akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld, azok előtt láthatatlan. A nekünk jutott migráció, az ezer felől erőltetett betelepítés viszont nagyon is valódi, mégsem látja az unió császára, se udvartartása, és csak tömik bele a pénzt bankkártyákon és NGO-kon keresztül, annak ellenére hogy egy kis ország már régóta kiabálja a figyelmeztetést és az igaz­ságot: „A császár meztelen!”

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom