Vélemény és vita
Sarkosan fogalmazva
Önkínzó módon végignéztem Martin Schulz videoüzenetét, amelyet a szegény magyar népnek küldött, mondván, meg fog minket védeni, és nem hagy az út szélén.
Ettől nagyon megnyugodtam, és igazi, szabadságvágyó demokrataként néztem és hallgattam az Ellenállás napjának rendezvényét, melyet az ATV közvetített. Csupa gyújtó hatású szónoklat hangzott el a DK emelvényéről. Eörsi Mátyásnak már a nevét is elég leírni ahhoz, hogy szeressük és tiszteljük e nagy formátumú, hiteles, ízig-vérig demokrata politikust, akárcsak Kerék-Bárczy Szabolcsot, aki közölte, hogy ő konzervatív ugyan, de itt a helye, és ráadásul hisz Istenben, nem úgy, mint a jelenleg regnáló hatalom. A DK köreiben ez „coming out”-nak minősülhetne, de a népfrontos összefogásba ő is belefért. Kunhalmi Ágnes a „lerohadt” Budapest nevében hívta tetemre Tarlós Istvánt, de természetesen a délután fénypontja maga az őszödi rém volt, aki a tőle megszokott szenvedélyességgel ostorozta az önkényt szokásos paneljeiben, s felhívta a publikum figyelmét, hogy nem kell feláldozniuk magukat, elég, ha ébren tartják magukban a hitet és a reményt, valamint nem Orbánt kell leváltani, hanem azt a gondolkodást és kultúrát is, amelyet a miniszterelnök jelképez. Továbbá majd ők hozzák el az időt, amikor még a nap is melegebben süt majd. Gyorsan lejegyeztem, amire emlékszem, hozzátéve még, hogy Eörsi Mátyás jó reggelttel köszöntötte a DK-s és MSZP-s zászlókat lengető népet, s mivel délután volt, ez nyilván arra utalt, hogy immár új nap virrad az egymástól elválaszthatatlan balliberálisokra, csak persze még melegebben fog sütni, ha az SZDSZ összes volt vezetője feltűnik valamelyik utódpártban. Olvasom az interneten e szűk kör egyik nagy alakjának, Konrád Györgynek a véleményét, miszerint az autonóm értelmiségnek szellemi felügyelet alá kell vonnia a nemzetállamokat. Mint a demokratikus többség egyik tagja, nem egészen értem, „hogy ezt most hogy?”, ez olyan Aczél Györgyhöz méltó gondolat, mondjuk eléggé egyértelműen a nemzeti szuverenitás tagadása, de ez egybecseng a karizmatikus Martin Schulz álláspontjával, az Ellenállás napján az örökmécsesnél és a Szabadság téren is az autonóm értelmiség gyűlt össze, hogy gyakorolja a szellemi felügyeletet a hibásan gondolkodó magyarok felett, bár a rém jóindulatúan és kegyesen elismerte, hogy azért mi is (a többség) a nemzet része vagyunk, hiszen egy hazában élünk. A szellemi felügyeletről még sok kósza ötletem volna, de ne firtassuk, az autonóm értelmiség mitől autonóm és mitől értelmiség, ez inkább gyógyászati probléma, a bajt már régebben kezeltetni kellett volna, most meg már mindegy.