Sarkosan fogalmazva

Persze vérmérséklet kérdése, ki élvezi és ki dühöng miatta. A kabaré világméretű, nekünk is van saját kis csapatunk, amely akár ingyen is szórakoztatja a publikumot. „Gyurcsányék szombatra meghirdették az ellenállás napját”, olvasom a hírt, ez jó, nem marad ki egy szombat sem azok számára, akik szeretnek futni, tüntetni, vonulni valami mellett vagy ellen. Budapest világvárosi jellegéhez (szabadság) ez is hozzátartozik, folklorisztikus elem, a felszólalók névsora ugyanaz, a műsor is. A Budapest Pride eseményeihez feltehetően nem lesz mérhető, de az ellenállás büszkesége nyilván itt is megjelenik az ismert arcokon, mert gyülekezni, szónokolni és ellenállni jó, hiszen tombol a zsarnokság, az önkény, a diktatúra és a hamis emlékezetpolitika. Ehhez képest a kisebb abszurdok csak körítésként szolgálnak, hátha valaki még nem tudja, mit mondott Pásztor Albert öt éve, mit mondott akkor az őszödi rém, és mit mond most, csupa fontos ügy, nem is szólva a Mazsihisz új ügyvezetőjének kalandos életéről. Ha mindez még nem elég, jajduljunk fel kínunkban azon a vádon, hogy az ATV már a Fidesz kezében van, ugyanakkor a Fidesz érdeke lenne, hogy megmentse a Népszavát, mert baloldal nélkül nincs jobboldal sem. Még a Kárpát-medencében maradva eltöprenghetünk a román miniszterelnök végtelen bölcsességén, amely szerint hazánk azért nem nyithat két új konzulátust Erdélyben, mert a romániai magyarok érdekeit a román állam képviseli. Messzebb már nem is ajánlatos menni, mert ott már lőnek érvek helyett, a szemben álló felek szokás szerint egymást vádolják terrorizmussal, és az igazságos ügyért likvidált áldozatok száma jelzi a gólarányt. Elgondolni is szörnyű, mi lesz, ha egyszer a baloldal tényleg megújul, és egységesen felsorakozik (mondjuk) Tóbiás József mögé. Politológusok, elemzők, sajtómunkások maradnak téma és kenyér nélkül, bár akkor az lesz a vita tárgya, valóban megújult-e a baloldal, és ha igen, miért. Belátható ideig azonban a tömegeknek be kell érniük az ellenállás napjával, amiből majd kifejlődik az ellenállás hete, hónapja, éve, sőt évtizede is, az ellenállók nemcsak arcról, hanem név szerint ismerik már egymást, és egy jóízű ellenállás után közös programokat szerveznek, kártyapartikon, szalonnasütésen és tájfutáson találkoznak, és kitüntetik a Legnagyobb Ellenállót, természetesen a róla elnevezett díj lesz a demokrácia mércéje, majdnem olyan, mint a Pulitzer-emlékdíj. Nem fogunk unatkozni.