Vélemény és vita
Sarkosan fogalmazva
Rövid hírben tudósítottak arról, hogy a Blaha Lujza téren megnyílt a dühöngő
Ahol bárki levezetheti feszültségét, baseballütővel szétverheti a számítógépét, falhoz vághat tányért és poharat. Pontosabb helyet, címet nem közöltek, mellesleg az egész tér egy nagy dühöngő, sőt azt sem tudom, kinek vagy minek köszönhető az ötlet és a megvalósítás. Vajon állami, nemzeti dühöngőről van szó, esetleg alapítványiról, felekezetiről? Demokratikus vagy diktatórikus-e az elképzelés, liberális-e, vagy az önkényuralom aljas cselvetése az elégedetlenség levezetése céljából? És a legfontosabb: kell-e fizetni a törés-zúzás öröméért, vagy a keletkezett kár megtérítését vállalja valamelyik bal- vagy jobboldali szélsőséges párt, illetve mozgalom? Dühöngésre mindig akad ok vagy ürügy. A Fradi–Újpest rangadó után tényleg azt kell mondanom, átok ül a magyar labdarúgáson hosszú évtizedek óta, az egész NB I. a valahai NB III. színvonalán teljesít, hiába vásárolnak a gazdagabb csapatok külföldről jó nevű senkiket, rövid idő alatt felveszik a hazai falábúak ritmusát. Ennél is ijesztőbb a mérkőzéseket közvetítők színvonala, pontosabban színvonaltalansága. Hangjuk kellemetlen, hozzáértésük erősen vitatható, a pályán történtek nem kötik le őket, sporttörténeti fejtegetéseik miatt lemaradnak fontos helyzetekről, néha gólokról is. Az operatőröknek is megmondhatná valaki, hogy annak a kis, gömbölyű izének az útját kövessék, amelyet reménytelenül kerget kétszer tíz öreg harcos. Az viszont tény, hogy a sportág durvaságban sokat fejlődött, nem csoda, hogy mindenki igyekszik megszabadulni a labdától, mielőtt totálkárosra rugdalják. A szakértelem és elegancia hiánya jellemzi a jelenlegi politikai ellenzéket is, nem szólva az úgynevezett holdudvarukról, amely minden jel szerint 2010 óta kómában fekszik, bár néha felébred, hogy az ápolók fülébe hörögje: Magyarországon megint nő az… (mindegy is mi, de nő). A komoly ellenfél nélküli állapot a futballban sem jó, a politikában sem. Amíg a tengeren túli liberális elmeroggyantak számára még mindig Wass Albert, Nyirő József a téma (no meg én), addig semmi változás nem várható. Labda helyett bokára mennek. Vagy torokra.