Vélemény és vita
Sarkosan fogalmazva
Már cseppet sem szórakoztató az 1990 óta szünet nélkül hangoztatott balliberális hazugság, hogy hazai és külföldi szakértőik és tudósítóik nem összehangoltan dolgoznak, és kizárólag a magyar nép jövőjét féltve támadják és rágalmazzák a nemzeti kormányokat
Charles Gati a The American Interest című lapban elemezte hosszan Orbán Viktor beszédét a liberális demokráciák alkonyáról. „Az amerikai érdek” kiváló elnevezése a folyóiratnak, a gondolatmenet minden kertelés nélkül ezt az érdeket képviseli, és szankciókat követel Magyarország ellen. Gati tanulmányára fenntartás nélkül alkalmazható az összes jelző, amellyel a tusványosi beszédet illeti: „primitív, összefüggéstelen, gyönge, zavaros, pontatlan, demagóg, hosszú, hatásvadász”. Charles Gati hosszú évek óta jósolgatja Orbán bukását, időnként ötletekkel is szolgál, de a mostani dolgozat konkrét lépéseket is ajánl Amerikának, miként kellene megbüntetni a magyar kormányt. Tegyük félre az etikai szempontokat, de elég nehéz ezt tennünk, mert ez bizony feljelentés a Nagy Testvérnél, a nyugati világ vezető hatalmánál, és a vád a „putyinizmus”, amelynél szörnyűbb bűn még akad néhány, de akkor már légi csapások következnek. Nagy-Magyarország visszaállításának tervével akar Orbán Viktor bekerülni a történelembe, véli a professzor, bár megállapítja, hogy erre hazánk katonai szempontból alkalmatlan. Az amerikai liberális demokrácia vezető szerepének feltételezett kétségbevonása bosszút, megtorlást követel, az amerikai kormánynak tett javaslatok pedig olyan nyersek, mintha a száműzetésben élő Rákosi írt volna Hruscsov elvtársnak, hogyan kellene megfegyelmezni a Moszkva iránt hűtlenné vált, fasiszta magyarokat. Az USA „bátoríthatná” az Európai Uniót, tűzze napirendre Magyarország uniós tagságának kérdését, továbbá Colleen Bell helyett küldjenek egy magyarul tudó nagykövetet, helyezzék alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatokat, és csökkentsék a budapesti követség létszámát, és „büszke, de udvarias kulturális háborút kellene folytatnia a hivatalos magyar sajtóban papoló Amerika-ellenes gengszterekkel (thugs), a jelenleginél jobban támogathatná Amerika barátait az értelmiségben és a politikai elitben”. Ajjaj, mondhatnánk erre, hiszen eddig is ez történt, mi jön még ezután, még szerencse, hogy „Washingtonnak Magyarország sem gazdasági, sem katonai értelemben nem fontos”. Belegondolni is rettenetes, mi volna, ha fontos lenne. Mivel a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság már nem létezik, illetve szerepét más szervek vették át, kicsit megnyugodhatunk, már csak azért is, mert Charles Gati minden bizonnyal értünk haragszik, nem ránk. Hálásak vagyunk, hogy Amerika nem szól bele belügyeinkbe, mi is büszkék és udvariasak vagyunk, s a tanulmány hatására még jobban szeretjük Amerikát. Amúgy Gati cikkének címe: Lehullt az álarc. Előbb-utóbb mindenkiről lehull.