Vélemény és vita
Román szarka
Egy ismerősöm gyógypedagógusként dolgozott egy bentlakásos intézményben, ő mesélt egy érdekes anekdotát egy kissrácról, aki a pica nevű betegségben szenvedett
A lopós szarkáról elnevezett táplálkozási zavar miatt az ember olyan dolgokat kíván meg, amelyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak. A kisfiú a fém iránt érzett olthatatlan vágyat, evett mindenfélét: fémgolyókat, rotringkupakot, csavaranyát s mindent, amihez hozzáfért. Aztán amikor egy hegyes kisollót nyelt le, aminek majdnem műtét lett a vége, pszichológushoz vitték, aki hosszas kezelésnek vetette alá. Egy idő múlva úgy tűnt, használt a terápia, és a gyerek nevelőtanárával ültek a terapeuta irodájában, hogy lezárják az ügyet. Írták volna alá a papírt, hogy a gyermek gyógyultnak tekinthető – ám a toll nem volt sehol. Megette.
Centenáriumi propagandafilm készült a román kormány megbízásából, amelyben bizonygatják, milyen csodálatos országuk van, s hogy mennyi mindent adtak a világnak a napokban századik születésnapjukat ünneplő hegyifranciák. A pátosszal átitatott kisfilmben büszkén mutogatják a gyönyörű – magyaroktól lopott – tájak és a romantikus – szászoktól lopott – városok képeit, de felbukkan a Nicolae Ceaușescu diktátor által az észak-koreai városrendezés által megihletve építtetett bukaresti szörnypalota és Drakula is, meg – ha jól értettem – az is elhangzik benne, hogy Románia a tolerancia földje, ahol vallási vagy nemzetiségi hovatartozásától függetlenül harmóniában él mindenki. De ez még csak a kisebbik baj, mondhatni a fémgolyó szintje a dologban vagy legalábbis a megszokott, esszenciális balkáni nacionalista hazudozás.
Csakhogy itt nem állnak meg. Mint az Adevarul román hírportál nyomán a Maszol.ro megírta, a narrátor arról beszél, hogy Európában elsőként Romániában kapott villany-közvilágítást egy város – csak hát itt Temesvárról van szó, ahol 1884-ben, bőven az Osztrák-Magyar Monarchia idején vezették be az utcai villanyvilágítást. A bánsági Bozsorból származó Traian Vuiát is előcitálják, mondván, elsőként Romániában emelkedett a magasba egy ember a levegőnél nehezebb géppel – kár, hogy Vuia ezt valójában Párizsban tette, nem elsőként, és 1906-ban, amikor szülőfaluja még tizenkét évig ugyancsak a Monarchiánk része volt. A Foter.ro kolozsvári lap szemlézte a kormány Facebook-oldalán sorjázó hozzászólásokat is, amelyek további hazugságokra is rámutattak: az sem igaz, hogy Romániában találták fel az első aerodinamikus repülőgépet, vagy hogy Ion I. Agârbiceanu találta volna fel a lézert.
A java viszont csak ezután következik! A legszebb ceauista nacionálkommunista időket idéző filmben ugyanis azzal is elbüszkélkednek, hogy Románia „az utolsó szabadon élő farkasok szálláshelye”, ami nem csak hogy nem igaz, de ráadásul a Shutterstock nevű, fényképeket és videókat árusító oldalról vásárolt, norvég farkasokkal illusztrálták; a romániai „szélben hullámzó búzatáblák” narrációja alatt pedig egy ugyaninnen vásárolt jelenetben mutogatnak egy oroszországi búzatáblát.
A mentális zavarok öngerjesztő ördögi köre Románia esetében is fennáll: a kisebbrendűségi komplexusból adódó frusztráció, az emiatti kóros, megalomán hazudozás, majd a lebukástól való rettegéssel újfent növelt frusztráció. Nem véletlen, ha valaki ebben is felfedezni véli az észak-koreai ihletettséget – érdekes párhuzam, hogy a hivatalos phenjani álláspont szerint Kim Dzsongil vezető találta fel a hamburgert. Is.
A picában szenvedő Romániának csillogó tárgyak iránti nagy mohóságában már nem csak a kisollót meg a tollat, hanem egész étkészleteket sikerült lenyelnie – ráadásul mások családi ezüstjét, többek között a miénket. Ideje lenne elbeszélgetni vele valami terapeutának, a lefoglalt zsákmányt pedig visszajuttatni jogos tulajdonosainak.
Centenáriumi propagandafilm készült a román kormány megbízásából, amelyben bizonygatják, milyen csodálatos országuk van, s hogy mennyi mindent adtak a világnak a napokban századik születésnapjukat ünneplő hegyifranciák. A pátosszal átitatott kisfilmben büszkén mutogatják a gyönyörű – magyaroktól lopott – tájak és a romantikus – szászoktól lopott – városok képeit, de felbukkan a Nicolae Ceaușescu diktátor által az észak-koreai városrendezés által megihletve építtetett bukaresti szörnypalota és Drakula is, meg – ha jól értettem – az is elhangzik benne, hogy Románia a tolerancia földje, ahol vallási vagy nemzetiségi hovatartozásától függetlenül harmóniában él mindenki. De ez még csak a kisebbik baj, mondhatni a fémgolyó szintje a dologban vagy legalábbis a megszokott, esszenciális balkáni nacionalista hazudozás.
Csakhogy itt nem állnak meg. Mint az Adevarul román hírportál nyomán a Maszol.ro megírta, a narrátor arról beszél, hogy Európában elsőként Romániában kapott villany-közvilágítást egy város – csak hát itt Temesvárról van szó, ahol 1884-ben, bőven az Osztrák-Magyar Monarchia idején vezették be az utcai villanyvilágítást. A bánsági Bozsorból származó Traian Vuiát is előcitálják, mondván, elsőként Romániában emelkedett a magasba egy ember a levegőnél nehezebb géppel – kár, hogy Vuia ezt valójában Párizsban tette, nem elsőként, és 1906-ban, amikor szülőfaluja még tizenkét évig ugyancsak a Monarchiánk része volt. A Foter.ro kolozsvári lap szemlézte a kormány Facebook-oldalán sorjázó hozzászólásokat is, amelyek további hazugságokra is rámutattak: az sem igaz, hogy Romániában találták fel az első aerodinamikus repülőgépet, vagy hogy Ion I. Agârbiceanu találta volna fel a lézert.
A java viszont csak ezután következik! A legszebb ceauista nacionálkommunista időket idéző filmben ugyanis azzal is elbüszkélkednek, hogy Románia „az utolsó szabadon élő farkasok szálláshelye”, ami nem csak hogy nem igaz, de ráadásul a Shutterstock nevű, fényképeket és videókat árusító oldalról vásárolt, norvég farkasokkal illusztrálták; a romániai „szélben hullámzó búzatáblák” narrációja alatt pedig egy ugyaninnen vásárolt jelenetben mutogatnak egy oroszországi búzatáblát.
A mentális zavarok öngerjesztő ördögi köre Románia esetében is fennáll: a kisebbrendűségi komplexusból adódó frusztráció, az emiatti kóros, megalomán hazudozás, majd a lebukástól való rettegéssel újfent növelt frusztráció. Nem véletlen, ha valaki ebben is felfedezni véli az észak-koreai ihletettséget – érdekes párhuzam, hogy a hivatalos phenjani álláspont szerint Kim Dzsongil vezető találta fel a hamburgert. Is.
A picában szenvedő Romániának csillogó tárgyak iránti nagy mohóságában már nem csak a kisollót meg a tollat, hanem egész étkészleteket sikerült lenyelnie – ráadásul mások családi ezüstjét, többek között a miénket. Ideje lenne elbeszélgetni vele valami terapeutának, a lefoglalt zsákmányt pedig visszajuttatni jogos tulajdonosainak.