Rémhírterjesztők

Az Országgyűlésben az ellenzéki politikusok reggel, éjjel meg este azon fáradoznak, hogy a választópolgárok szavazataival többségben lévő képviselők akaratát a legitimitást nélkülöző, a törvényesség határát súroló eszközökkel is támadják. Természetesen a véleménynyilvánítás szabad, de azzal tisztában kell lenni, hogy a rágalmazás, az uszítás, a rémhírkeltés büntetőjogi kategória. Az ellenzéki képviselők hamis érvek alapján, más esetekben is, már többször leváltották volna a kormányfőt és a kabinet összes miniszterét. Ezért a civil társadalom részéről egyre világosabb, hogy nem a közjó és az országépítés áll tevékenységük középpontjában, hanem a hatalom visszaszerzése.

Megszólalt az őket támogató baráti média is. Az egyik internetes hírportálról idézünk: „Megszavazták a nemzeti parkok kifosztását.” Ha jól értelmezzük a portál mondanivalóját, akkor száztíz nemzetellenes népképviselővel szemben ötvenhét nem szavazatot leadó képviselő maradt a témában tisztességes. Még élesebben fogalmazva, a törvényhozás száztíz képviselője bűncselekmény elkövetéséhez adott szabad felhatalmazást.

A CÖF-CÖKA szerint – szemben az ellenzéki véleményekkel – a döntés nem alaptörvény-ellenes, sőt annak szellemiségét követi, mert az állam rendelkezik azzal a forrás- és eszközrendszerrel, amellyel – mint azt a Nemzeti hitvallás is hangsúlyozza – meg tudja óvni a természet adta értékeket. A természetvédelmi területekért továbbra is „aggódóknak” megfontolásra ajánljuk, hogy meg nem történt, előrevetített képzelgésekkel ne riogassák, és ne vezessék félre a közvéleményt. A minden alapot nélkülöző, előre megfogalmazott hamis vádak következménye lehet a Btk. rémhírterjesztésről szóló, ide vonatkozó paragrafusával történő ütközés.