Putyin, a globális gyíkember

Különös bukéja van annak, amikor a világot állítólag titokban irányító és minden nyugati ügybe magát beleártó Putyin orosz elnökről folyamatosan vizionáló, koncentrált tulajdonú nyugati fősodratú média naponta sikít összeesküvésről, zöld gyík- és jugoszláv békaemberekről. No meg persze az obligát antiszemitizmusról, amikor olyan tények kerülnek terítékre, mint George Soros pénzember dokumentált beavatkozásai más országok belügyeibe.

Arról a „filantrópról” van szó, aki „színes forradalmak” sorát készítette elő demokratikusan megválasztott kormányok megbuktatására, vagy csak „egyszerűen” aláásta azokat. Nem egyszer vagy kétszer a korábbi amerikai kormányok hathatós segítségével és együttműködésével.

Mint az történt és történik Macedónia esetében, ami miatt az amerikai törvényhozás több tagja alapos vizsgálatot indított, és további adatokat követel a külügyminisztériumtól, miután kiderült, a szkopjei amerikai nagykövetség közpénzből dollármilliókat juttatott Soros ottani helyi szervezeteinek.

Vasárnap pedig éppen az derült ki, hogy az olasz hatóságok indítanak vizsgálatot Soros támogatását élvező, nem kormányzati, a csempészekkel összejátszó migránsszállító flotta ügyében, amely erősen hozzájárul a migránsok megfulladásához, amellett, hogy a kimentetteket nem a legközelebbi észak-afrikai parton teszik ki, mint az kötelező lenne, hanem olasz felségterületre szállítják őket. Ami nyilván azt jelenti, hogy az olasz hivatalosságok éppen úgy hitelt adnak az antiszemita felhangú összeesküvés-elméleteknek, mint az amerikai szenátorok és kongresszusi képviselők.

A hazai balliberális sajtó a minden szörnyűség mögött Putyin zöld csápjait láttató hazugságok és hamisítások árán is igyekszik alátámasztani azt, ami az egész hadjárat eredete: az amerikai hadiipari gépezet, törvényhozási lobbistái, a neokon média- és agytrösztök azon igyekezete, hogy a leghidegebb vagy akár a forró háborút is kirobbantsa a Nyugat és Oroszország között.

Csak egyetlen friss hazai példa a folyamatos igyekezetükből. A Klubrádió tegnap reggeli nemzetközi sajtószemléjében is a tényként előadott Putyin-gyíkember fantazmagória volt a vezértéma.

A szemléző a témában három forrást említ arra, hogy Orbán Viktor lehet a Kreml zöld gyíkembere és Donald Trump (populista) amerikai elnök között az összekötő. Egy Jim Lobe-blogot, amely Gorka Sebestyén antiszemitaügyi álmúltjának egyik leleplezője volt, az olvasók és kommentelők hiánya miatt végtelenül frusztrált kanadai Hungarian Free Presst, és – most jön az aduász – magának a zöld gyíkembernek saját Sputnik News hírügynökségét.

„A Sputnik News szerint Orbán hídszerepet tölt be Trump és Putyin között – állítja az orosz kormány által finanszírozott sajtótermék” – így a szemléző.

Akkor kezdjük a Klubrádió által megadott linkkel, amely friss sajtószemléknél szokatlan módon egy archív cikkre visz bennünket. Amelynek dátuma 2017. január 28. A „híd” szó a cikkben egyetlenegyszer fordul elő. A mondat szó szerinti fordításban így hangzik: „Most, hogy Trumpot bevallottan érdekli az, hogy normalizálja kapcsolatait Oroszországgal, és együttműködjön vele olyan közös érdekeltségű területeken, mint a terrorellenes műveletek, Orbán geopolitikai látnokként jelenik meg, aki jelentős segítséget nyújthat abban, hogy áthidalja a fennálló ellentéteket Moszkva és Washington között remélt enyhülésüket megelőzően.”
Ez a mondat mintegy kétszázezer gyíkhosszúságú távolságba esik attól a kijelentéstől, hogy „Orbán hídszerepet tölt be Trump és Putyin között”.

Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy egy hírügynökséget, legyen az akár az orosz Sputnik, a brit Reuters vagy a francia AFP, „sajtóterméknek” nevezni nem éppen szerencsés. De ha ez is „sajtótermék”, akkor jegyezzük meg gyíkfuttában, hogy az Amerika Hangja, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió az amerikai, a BBC a brit kormány, a Deutsche Welle pedig a német kormány által „finanszírozott sajtótermék”.
Ha van arcátlan hamisítás árán terjesztett gyűlöletkeltés egy médium esetében működési országa és annak alapvető érdekei ellen, akkor ez a hamisító médium az. Amit hatóságilag kellene észrevenni – legalább egy olyan médiadiktatúrában, mint e médiumok szerint a miénk.

Nem beszélve arról a veszélyről, amit mindez jelent.

Vasárnap „Európa akut háborús veszélyben” címmel a számos irodalmi díjjal kitüntetett Wolfgang Bittner német író hátborzongató interjút adott a független és legjobb német gazdasági-politikai hírportálnak, a Deutsche Wirtschaftsnachrichtennek. Elmondta, oly mértékben aggódik a nyugati szövetség, az Egyesült Államok, a NATO és az EU Oroszország elleni háborús uszítása miatt, hogy abbahagyta irodalmi munkáját, és csak ezzel, a kontinensünkre végromlást hordozó veszéllyel foglalkozik.

A témában Paul Craig Roberts professzor, Ronald Reagan volt pénzügyi államtitkára és a Wall Street Journal korábbi szerkesztője „Meztelen az FBI Trump–Putyin összeesküvés–elmélete” címmel március 22-én írt cikkében figyelmeztetett arra, hogy eddig „egyetlen grammnyi bizonyítékkal” nem szolgált a Szövetségi Nyomozó Iroda arról, hogy egy Trump–Putyin összeesküvés lopta volna el az elnökválasztási győzelmet Hillary Clintontól. Majd feltette a kérdést, vajon ki fog a jövőben hinni az FBI bármely állításának, ha ezzel így hitelteleníti magát, segítve a médiától, amely a Putyin–Trump összjáték alátámasztási igyekezetében hemzseg a magát megnevezni nem akaró források „idézésében”.

Philip Giraldi, a CIA öt nyelven folyékonyan beszélő volt terrorelhárítási és katonai hírszerzői szakértője a témában március 21-én megjelent cikkében azt írja a háborús helyzetet szító neokonzervatívokról (neokonokról), hogy „amikor éppen nem arra gondolnak, hogy valami miért mindig 1938 és München, csaknem annyira nyugalmukból kibillent állapotba kerülnek, amikor arra gondolnak, hogy éppen 1905-ről és Ogyesszáról van szó” (…), „mert maguk elé képzelik a pogromokban részvételre kész, közelgő kozákok lópatáinak mennydörgését”.

Ennyit a gyíkemberi fantáziákról.