Porhintés

Akármiben fogadok, hogy nem Berlinben sajátította el Dárdai Pál, a magyar labdarúgó-válogatott négy meccsre megbízást kapott szövetségi kapitánya a technikát, hogyan kell helyretenni egy kíváncsiskodó riportert, és miként kell port hinteni a szurkolók szemébe. Dárdai, aki szuggesztív modorával, no meg a vezérletével szerzett hét ponttal jogosan lopta be magát a magyar szurkolók szívébe, sikerrel ejtett súlyos sebet nimbuszán, amikor a Telesport riporterének kérdésére, hogyan képzeli el jövőjét, úgy felelt: „Ez korai, talán szemtelen is a kérdés így hirtelen.” Nem tudni, mi volt ebben a szemtelenség, hiszen napok óta tart már a maradása körüli huzavona. A magyar–orosz meccs utáni sajtótájékoztatón (22.20) is arról beszélt, hogy időt kér, mondván, „ne várjanak tőlem gyors döntést, több szempontot figyelembe kell vennem, a családomét, az MLSZ-ét, a szurkolók szeretetét és persze a Hertháét”. Az újságíró kioktatását sem könnyű feledni - jóindulattal tudjuk be a mérkőzés utáni felfokozott idegállapotának -, de az már végképp nem megy le sokak torkán, hogy a barátságos mérkőzés kezdete előtt (20.18)  kiadta a távirati iroda azt a nyilatkozatot, amelyet a napok óta  „hezitáló” kapitányunk adott a Hertha honlapjának, és amely oda már aznap 15.04-kor felkerült. Ebben  nem utasította rendre az újságírót, hanem azt mondta: „Nem változott semmi, négy mérkőzésre vállaltam el a szövetségi kapitányi tisztséget, utána visszatérek Berlinbe, és először Michael Preetzcel, a Hertha menedzserével együtt elemezzük a mögöttem lévő időszakot.” Szólt arról is, hogy Berlin az otthona, ott él a családja, a gyermekei ott járnak iskolába. Ergo, úgy beszélt a magyar sajtónak a mérlegeléshez szükséges két-három hétről, hogy a döntését már rég meghozta. Éppen ezért egyszerűen értelmezhetetlen Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének nyilatkozata, miszerint december elsejéig eldől, hogy Dárdai marad-e a szövetségi kapitány. Egy biztos, a német klubnak tett nyilatkozata fényében Dárdai  hezitálása áldilemmának, színpadias csiki-csukinak tűnik, és mint ilyen, már az inkorrektséget is kimeríti.