Vélemény és vita

Pelikán elvtárs, bírói eskü

Felmentette azokat, akik Medgyessy házánál tiltakoztak, hogy Erdély elcsatolásának napján a román kormányfővel koccintott…

Miközben az Országos Bírósági Hivatal és a bírák szakmai-érdekvédelmi szervezete, a Magyar Bírói Egyesület megnyilvánulásai azt sugallják, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatásban minden a legnagyobb rendben van, némely szakmai publikációk gyakorlatilag válságtüneteket vizionálnak. Például megemlítik, hogy a bíróságoknak a lakosság körében mért bizalmi indexe az elmúlt évtizedben tizenöt százalékkal csökkent.

Ez a bizalmi index egyébként nemzetközi felmérések szerint Nyugat-Európa országaiban a hetven-kilencven százalékos tartományban mozog, Magyarországon negyvenöt százalék. Kelet-Európában akadnak ennél is rosszabb adatok, de ezeket az országokat inkább már „banánköztársaságként” szokták emlegetni. Ezt a nagyon szerény bizonyítványt csak tovább árnyalta a 2015-ös GRECO-jelentés. Az Európa Tanács keretében működő Korrupcióellenes Államok Csoportja például Magyarországnak azt javasolta, vizsgálja felül a bírák értékelési rendszerét, mert a mai gyakorlat „kedvezőtlen hatást gyakorolhat a bírói függetlenségre és integritásra” – írja a jelentés.

Nálunk egy 2011-es törvény teremtette meg a bírósági szervezet társadalmi ellenőrzésének törvényes garanciáit, de a jogalkotás folyamatában ezzel párhuzamosan még nem jöttek létre azok a jogintézmények, amelyek megteremtették volna a bírák személyi függetlenségének garanciáit is. A bírák előmenetelének, kinevezésének, munkájuk minősítésének ugyanis nincsenek objektív, a főnökeiktől független garanciális szabályai. Ez tág teret adhat a bírói tévedésnek, a felettesek „elvárásainak”, súlyosabb esetekben akár a visszaélésnek, sőt még a korrupciónak is. Fogalmazzunk úgy, hogy a bíró „szubjektív meggyőződése” alapján olyan ítéletet hozhat, amilyet csak akar. Ezt pedig a társadalom értékítélete gyakorta vissza is tükrözi. A módosított polgári perrendtartás pedig csak ronthat ezen a helyzeten, eszerint ugyanis a bíróságnak nem feladata az igazság kiderítése, csupán jogvitát dönt el a peres felek közt.

Ahogyan Bacsó Péter tíz évre dobozba zárt filmjében, A tanúban Virág elvtárs mondja Pelikánnak: „Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit.” Mert ha Virág elvtárs kér, Virág elvtárs ki is mosdat. Aki pedig a kérést nem úgy teljesíti, mint például a Budai Központi Kerületi Bíróság bírónője 2005-ben, az úgy járhat, ahogyan Bónis Éva bírónő lapunkban megírta: „Ők koccintottak, én repültem.” A bírónő ugyanis a rendőrség által elkövetett törvénytelenségek miatt, az esküjét komolyan véve, felmentette azokat a tüntetőket, akik Medgyessy Péter háza elé vonultak tiltakozni az ellen, hogy a magyar miniszterelnök Erdély elcsatolásának évfordulóján a Kempinski Hotelben koccintott a román kormányfővel. Holott – mint megírta – munkahelyén még figyelmeztették is, „Éva, gyereked van, őt is fel kell nevelned…” Nem használt a figyelmeztetés. A vége az lett, hogy „repült”.

Hogy ez a példa még inkább mindenki számára érthetővé váljék, rögtön ide citálhatnánk azt a több tucatnyi esetet is, amelyben 2006 őszén gyorsított eljárásban, érdemi bizonyítás nélkül ítéltek el garázdaság miatt, válogatás nélkül összefogdosott, gumilövedékkel megsebesített, kapualjakban laposra vert embereket némely bírósági vezetők nagy-nagy megelégedésére. Bár arról nincs tudomásunk, hogy emiatt egyetlen bírónak is repülnie kellett volna az állásából, avagy fegyelmi vizsgálat elé néznie, mert megsértették a polgároknak tisztességes eljáráshoz fűződő, az alaptörvényben is rögzített emberi jogait. Pedig bizonnyal jó néhányan megsérthették, ezért is áll ma bíróság előtt az akkori fővárosi és országos rendőri vezetés.
Az örökkön-örökké túlhangsúlyozott, körömszakadtáig védett bírói függetlenség ugyanis nem önmagáért van, és nem azt jelenti, hogy a társadalomnak nincs joga bírálni egy-egy ítéletet. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom sérülékenységének (lásd a negyvenöt százalékos elégedettségi indexet!) nem a bírói függetlenség az eredője. Ellenkezőleg, a bírói függetlenség addig terjed, amíg az nem sérti a pártatlan ítélkezést és a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos alapjogokat.

Egyszerűbben: ameddig nem sérti a bírói esküt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom