Vélemény és vita

Összhangzattan

Álláspont. Nézzük a szikár tényeket: ma kerül a kormány elé a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatcsomagja, amely hat területen indítványoz változtatásokat a magyar gazdaság versenyképességének javítsa érdekében

A területek között szerepel az adózás egyszerűsítése, az adóadminisztráció gyorsítása, a kismamák, az inaktívak és a közfoglalkoztatottak munkába állásának ösztönzése, a vállalatok üzleti környezetének minőségi javítása, az oktatás gazdaság igényeihez igazítása. A programcsomagba bekerültek a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium versenyképességi javaslatai.

Impozáns lista, de még mindig nem prüszköl az ellenzék, ám borítékolhatóan majd fog. Addig is azonban szögezzük le, hogy a versenyképesség serkentése 2010 óta jól halad, amit alátámaszt az a nem is annyira szikár tény, hogy a Világgazdasági Fórum éves, száznegyven országot elemző versenyképességi rangsorában Magyarország jól teljesít, és tizenkét helyet előrelépve már a negyvennyolcadik az idei listán. Azaz az első harmad vége felé helyezkedünk el, és érthető, ha ebbe nem akar belenyugodni a kormány, és szeretne javítani ezen a helyezésen. Persze nem mintha a magyar gazdaság rosszul teljesítene, hiszen harmadik negyedéves adatok ötszázalékos GDP-növekedést mutattak, ami több mint duplája volt az uniós átlagnak. De a versenyképesség azért egy picit más „tészta”.

Hogy mennyire, azt jól érzékelteti, hogy az agrárium minden területét – és így áttételesen az élelmiszeripart is – érintő stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Szent István Egyetem. A megállapodás lényege, hogy folytatódik a júniusban meghirdetett Gödöllői Program, amelynek célja, hogy megújítsa a hazai agrárszakképzést, -kutatást és -felsőoktatást, és tovább fokozza az elmúlt nyolc évben a kibocsátását ötven százalékkal növelő magyar agrárium versenyképességét.

A másik „érzékeltetést” Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be: a kormány eleget tett a két évvel ezelőtti vállalásának, hogy teljes szélessávúinternet-lefedettséget biztosít 2018 végére. Ez ma 99,9 százalékos Magyarországon, és ezzel az eredménnyel hetedikek vagyunk a világon. A miniszter arról is beszélt, hogy ösztönző intézkedések sora fogja a vállalatok digitális fejlődését szolgálni, a cél, hogy Magyarország a 4G-fejlesztések egyik európai központjává váljon, ami szintén növeli a versenyképességet.

A példákban két különböző terület szerepel, a cél azonban mindkettő esetében azonos, és ha más területeket elemeznénk, ugyanerre jutnánk, ebből következik, hogy most olyan irányítása van az országnak, amikor tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. De talán még jobb, ha az összhangzattant hozzuk példának.

Varga Mihály úgy vélte, ha a javaslatokat a kormány ebben a formában elfogadja, az félszázalékos gazdasági növekedést eredményez, Palkovics László pedig arról beszélt, hogy ha a tervezett intézkedéseket megvalósítják, akkor jelentősen javulna a kis- és középvállalkozások innovációs képessége, és 2020-ra már a GDP 1,8 százalékát lehetne kutatás-fejlesztésre fordítani – ami megint csak a versenyképességet növelné. A programnak van még egy fontos kitétele: konkrét határidőket is kijelöl felelősökkel, hogy a kormány legalább negyedévente ellenőrizhesse és kövesse a megvalósulását. Ez nagy szó, ez nem csapkodás, ez a program nem egy ötéves terv. Sokkal több annál, és ha ilyen gazdasági harmóniát hallgathatnak a kis- és nagyvállalkozások, akkor egészen biztosan még az adóráncaik is kisimulnak.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom