Vélemény és vita

Összetartozás

Álláspont. Túl vagyunk a nemzeti összetartozás napján.

A versailles-i Nagy-Trianon Kastélyban 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor írták alá azt a szégyenletes békeszerződést (diktátumot), amely nemcsak az ezeréves Magyarországot törölte el egy tollvonással a térképről, nemcsak közel négymillió magyart rendelt idegen fennhatóság alá, de egyszersmind megvetette a második világháború alapjait.

Az Országgyűlés határozata értelmében ez az emléknap 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. Amely nap szerencsére nem nemzeti gyásznap lett, hanem annak megerősítése, hogy a határon túlra kényszerített magyarság a nemzet része, és az is marad, elidegeníthetetlenül.

Az emléknap alkalmából sokan sokfélét írtak és mondtak, ebből a sokféleségből most egyet emelek ki. A 444.hu nevű portál anarki álnevű tetűjének művét. Íme:
„Ma ünnepli az ország Trianont

A Parlament előtt felvonják a nemzeti lobogót, Semjén Zsolt a Magyarság Házában, Kövér László Hatvanban (gondolom, a Simicska Lajos Vasúti Felüljáró- és Körforgalom-komplexum elkészülte alkalmából) mond beszédet, este Lezsák Sándor ad át emlékérmeket. Amúgy meg országszerte megemlékezéseket tartanak, úgyhogy mindenki készüljön legalább egy szép szavalattal. Budapest lezárásokkal ünnepel, Kossuth tér környéke, Vár, a szokásos.

Június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját öt éve nyilvánította a Fidesz a nemzeti összetartozás napjának, tovább erősítve azt az erős imázst, miszerint mi vagyunk az egyetlen ország a világon, amelyik ünnepet csinál a nemzeti tragédiáiból. Személyes kedvencem az aradi vértanúk napja, amikor egy komplett szabadságharc bukását és vérbe fojtását ünnepeljük fehér blúzban, sötét nadrágban, és csak azt nem értem, hogy a muhi csata napja (április 11.) és Buda eleste (augusztus 29.) miért nem piros betűs ünnep. Még lehet!”

Eddig a mű. (Ha az utóközlésért pénzt kérne a szerző, magam adnám át személyesen, egyebek kíséretében…)

Nem, nem fogok elemzésbe kezdeni. Nem fogok cáfolni, rámutatni egy tetű tetűségének lényegi elemeire, attribútumára. Egyetlen fél mondatot szeretnék csak kiemelni ebből a kupacból, ezt:
„…mi vagyunk az egyetlen ország a világon, amelyik ünnepet csinál a nemzeti tragédiáiból”.

Nos, akkor nézzük: az izraeli kormány április 19-ét nyilvánította a holokauszt emléknapjává. Mégpedig azért, mert 1943-ban ezen a napon tört ki a varsói gettólázadás. Amely minden hősiessége ellenére teljes kudarccal és iszonyatos megtorlással végződött. Az ENSZ pedig január 27-ét jelölte ki a holokauszt nemzetközi emléknapjává.

A magyar Országgyűlés 2000-ben (szintén az Orbán-kormány idején) határozott úgy, hogy április 16. legyen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ugyanis a német megszállást követően, 1944-ben ezen a napon kezdődött a gettók és gyűjtőhelyek felállítása az országban.
Jövő év április 16-án anarki, a tetű megírhatná ezt a cikkét is:
Ma ünnepli az ország a holokauszt áldozatainak emléknapját.

Országszerte megemlékezéseket tartanak, úgyhogy mindenki készüljön legalább egy szép szavalattal. Budapest lezárásokkal ünnepel, Kossuth tér környéke, Vár, rakpart, a szokásos.

Április 16-át tizenhat éve nyilvánította a Fidesz a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, tovább erősítve azt az erős imázst, amely szerint mi vagyunk az egyetlen ország a világon, amelyik ünnepet csinál a nemzeti tragédiáiból. Személyes kedvencem az aradi vértanúk napja, amikor egy komplett szabadságharc bukását és vérbe fojtását ünnepeljük fehér blúzban, sötét nadrágban, és csak azt nem értem, hogy a muhi csata napja (április 11.) és Buda eleste (augusztus 29.) miért nem piros betűs ünnep. Még lehet!

Megírhatná ez a tetű ezt a cikkét jövőre, de nem fogja. Ugyanis a tetvek veszélyérzete páratlanul fejlett.
Mi pedig csak annyit nyertünk ennek a tetűnek a létezésével, hogyha ezentúl meghalljuk az idegenszívű kifejezést, és egyesek értetlenkednek felette, akkor meg kell mutassuk az értetlenkedőknek anarki, a tetű dolgozatát. Továbbá Techet Péter, a HVG-s tetűfajtárs dolgozatát.
És hirtelen tökéletesen világos lesz majd minden.

 

Bayer Zsolt: ÖsszetartozásTúl vagyunk a nemzeti összetartozás napján - A versailles-i Nagy-Trianon Kastélyban 1920. jú...

Posted by Magyar Hírlap on 2015. június 5.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom