Örök ostobaság

Ez a durván ökölnyi méretű furmányos réztömb pont olyan elektromos jószág, mint például az izzólámpa vagy a rádió: ha kap áramot, működik, ha nem, rögvest elhallgat. Mindez hétköznapi olvasatban annyit tesz, hogy a magnetronból csak akkor lép ki a 2,2 gigahertzes, nagyfrekvenciás – az ételt felmelegítő – rádióhullám, amikor a hálózati tápegysége villany alatt áll. Ez a hullám a fény sebességével terjed, s ha a konyhai segédeszközünket kikapcsoljuk – megszakítjuk az áramkörét –, akkor azonnal elvész a forróságot „varázsoló” jel.

Ez eddig egyszerű, mint a faék – így joggal kérdezhetik, minek fárasztjuk egymást a két ünnep között az általános iskola hatodik osztályos fizikaórájának anyagával. A válasz egyszerű: azt a homályt, ha tetszik, a sötétséget szeretnénk eloszlatni, amely a karácsonyi időszakban ismét erősödni látszott. Már ha a közösségi médiát figyeltük. Arról az „igazságról” van szó, amely szerint a mikrohullámú sütő áramtalanítása után várni kell néhány percet, amíg a káros hullámok „lecsillapodnak”. A „szakértők” szerint addig az ajtót sem szabad kinyitni, mert a sugarak „kiszöknek” a szobákba, s ott súlyos egészségügyi károkat okoznak az embereknek.

Ezt az üzenetet adták át egymásnak az emberek, pedig a valóság az, hogy a sugárzás a piros gomb benyomásakor azonnal megszűnik. Ugyanis ha a hullámok – akár két (!) másodpercig is – ott maradnának még, akkor az maga lenne a csoda, amiért minimum Nobel-díj járna. Éppen ezért javaslom mindenkinek, a netes világmegváltókat buzdítsák arra, hogy „felismeréseiket” műszaki mérésekkel is igazolják. Ha ezt kipipálták, akkor szálljanak harcba a felvilágosodás megkésett harcosaiként. Ilyen mérést persze nem fognak találni.

Zárásként pedig egy személyes gondolat: vajon aki mikrohullámot sejt a kikapcsolt sütőben, miért nem próbálja meg a benne lévő energiát „kiszedni”? Például egy borotválkozáshoz. Az pont két-három perc.