Őry Mariann

Vélemény és vita

Obama a kapuknál

Álláspont. Történelmi esemény tanúi vagyunk ezekben a napokban.

A kubai forradalom 1959-es győzelme óta Barack Obama személyében először jár hivatalban lévő amerikai elnök Havannában. Látogatásának szimbolikus jelentősége egyértelmű, az már kevésbé, hogy ennek milyen következményei lehetnek.

Kubának hosszú évtizedek óta geopolitikai jelentősége van, és ugyan vége a hidegháborúnak, s a világrend pólusai is némileg átalakultak, a kis karibi szigetország nem vált eggyé a sok közül. Először is Kuba szocialista ország, annak ellenére az, hogy Obama elődei embargójukkal mindent megtettek, hogy összeroppantsák. Amikor Barack Obama elindította a közeledést Havanna felé, egyszersmind elismerte azt is, hogy bár persze voltak változások, Kuba azért mégiscsak kitartott. Ezt tekinthetjük jutalomnak, vagy racionálisabban nézve mondhatjuk azt is: ami nem sikerült ellenségesen, azt majd elérik barátsággal. Nincs az a jóindulat, naivitás vagy fogalmatlanság, amivel bárki is találhatna akár egy kicsit is hiteles okot arra, hogy Washington miért is akarná a kubai szocializmus túlélését.

Obamának egy sor oka van arra, hogy megnyerje magának Kubát. Egyrészt jól mutatna az életrajzában egy olyan külpolitikai vállalkozás, amit ő kezdett el és vitt végig sikerrel. Megörökölte Bushtól Irakot és Afganisztánt, és sem Szíria, sem Líbia nem tekinthető éppen sikernek, pedig vastagon benne volt és van a washingtoni diplomácia (vagy inkább a CIA). Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mit gondolnak Obamáról Oroszországban.

Becsvágynál persze jóval többről van szó. Latin-Amerika kapuja Havanna. Kuba meghatározó országa a latin-amerikai közösségnek, amelynek országai történelem formálta szoros szövetséget alkotnak, együtt küzdöttek a spanyol gyarmatosítás ellen, ez összeköti őket, s ezen a kapcsolódáson a kubai forradalom csak erősített. Szóval, ha Obama befolyást akar Latin-Amerikában, akkor Kubát nem kerülheti ki.

Láthatóan nem a kubai szocializmus több mint fél évszázadának, hanem a Washington által remélt változásnak szól a látogatás, hiszen Obama csak Raúl Castróval találkozik a terv szerint, Fidellel nem. Persze Havannában sem akarnak az amerikai elnök lába elé borulni. Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns például vasárnap este az Obama iránti tisztelet hiányának nevezte, hogy nem maga Raúl, hanem a kubai külügyminiszter fogadta Obamáékat a reptéren. Ezt sértésnek nevezni persze túlzás és kampányfogás, de tény: Castróék nem akarták túllihegni a hálát. Kérdéses is persze, hogy van-e oka Havannának hálálkodni, hiszen bár az enyhülés természetesen jó, a szankciók végének is örül mindenki, de tudják a Castro fivérek és tudja Obama is, hogy mi az a puha erő. Washingtonban pedig alighanem szívesen látnák, ha Kubában is elkezdődne a venezuelai forgatókönyv. Havannában ezt egyelőre nem így látják, így üzenetértéke is lehet annak, hogy Raúl Castro alig néhány napja fogadta Nicolas Maduro venezuelai elnököt. A bolivári forradalom jóval fiatalabb, mint a kubai, Maduro pedig nem egy Chávez – őt csak a rák tudta legyőzni, utódjára könnyen lehet, más sors vár.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Moszkvában örömmel veszik, ha Kuba jó viszonyba kerül minden szomszédjával, így az Egyesült Államokkal is. Nem is igazán mondhat ilyenkor mást a Kreml, ahogy Peszkov azon megjegyzése is érthető, hogy általánosságban elutasítják a szankciós politikát. Ezen a ponton emlékezzünk meg egy kicsit arról, hogy Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten azt mondta, Oroszország teljesen alkalmazkodott a szankciós környezethez, szóval nekik most már teljesen mindegy, hogy most vagy tíz év múlva oldja fel a Nyugat a büntetőintézkedéseket. Ennyit erről.

Nagyon sok európai politikus sem ismeri fel Kuba jelentőségét a latin-amerikai közösségben, vagy ha úgy tetszik, piacon. A versenyfutás most elkezdődött: ha csak a régiónkat nézzük, Heinz Fischer osztrák elnök és Robert Fico szlovák kormányfő is járt már Havannában. Senki sem akar lemaradni.

Visszatérve Obama látogatásának szimbolikus voltára: 1989 nyarán a szocialista Magyarországon is járt amerikai elnök idősebb George Bush személyében. A többit tudjuk.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom