Vélemény és vita
Nyuszikák
Álláspont. Most már mondhatjuk, hogy napok óta zajlik a költségvetés vitája, és természetesen az ellenzéknek semmi sem jó
A teljesség igénye nélkül ragadjuk ki először a szocialista Korózs Lajos felszólalását, amely szerint a költségvetési sorokat nézve látható, hogy ismét azoknak kedvez a költségvetés, akiknek van munkából származó jövedelmük, ráadásul a családi pótlékot, a gyest jövőre kilencedik éve változatlan összegben fogják utalni, a szegénységben élők, a gyermeket nevelők továbbra sem részesülnek a gazdasági növekedésből. A nyugdíjprémium rendszerét még az MSZP-kormányok vezették be, a Fidesz most semmi mást nem csinál, mint hogy alkalmazza a törvényt.
Ezeket hallva és olvasva előfordul, hogy az ember mégsem hajt fejet bizonyos nagyságok előtt, így Korózs képviselő előtt sem. Mert ha nem azoknak kedvez a költségvetés, akiknek van munkából származó jövedelmük, hanem az ingyenélőknek, akkor nagy baj van. Most szerencsére nekik kedvez. Aztán a költségvetési sorokat olvasva az is kiderül, jövőre rekordtámogatást kapnak a családok, kétezermilliárd forintnál is többet. Harmadszor, hiába vezették be az MSZP-kormányok a nyugdíjprémium rendszerét, ha képtelenek voltak gazdasági „teljesítményük” alapján prémiumot fizetni a nyugdíjasoknak. Lásd még az őszödi beszéd idevágó részeit, a meghamisított költségvetési számokat, gazdasági adatokat. Ráadásul a szoci kormányok úgy premizálták a nyugdíjasokat, hogy elvették tőlük a tizenharmadik havi nyugdíjat.
A függetlenül párbeszédes Mellár Tamás szerint a jövő évi költségvetés is arra rendezkedik be, hogy a rövid távú célokat a hosszabb távú lehetőségek és feltételek felélése révén próbálja megvalósítani. A DK szerint pedig a toporgás, a lemondás és a bizonytalanság költségvetése a jövő évi, búcsú a növekedéstől, az európai életszínvonaltól, a hétköznapi élet biztonságától. Hogy utóbbin mit értenek, az rejtély, és az is marad valószínűleg mindörökre, mert az utóbbi nyolc évben például rendre elmaradtak a szemkilövések, bár ez a hiátus úgy tűnik nem zavar senkit sem. A célokról meg annyit, hogy Orbán Viktor az idén már elmondta, tizenkét évre előre terveznek, és az a cél, hogy 2030-ra az unió nettó befizetői legyünk. Ennyit az egy helyben toporgásról és a rövid és hosszú távú célokról.
És ha már elértünk az uniós költségvetésig is, ne feledjük el, hogy arról nem beszélt egyetlen még mérhető vagy már mérhetetlen ellenzéki párt sem. Egyik mérhetően vagy mérhetetlenül népszerűtlen képviselőjük sem mondta, hogy nem kellene csökkenteni az uniós kohéziós forrásokat. Arról csak a kormánypártok beszéltek. Nem véletlenül, azért, mert nem rövid, hanem közép és hosszú távon is gondolkodnak.
És mivel az uniós támogatások forintra válthatók, a forint pedig most gyenge, idézzük Varga Mihály pénzügyminisztert, aki elmondta, helyes lépés volt a kormány korábbi, devizahiteleket megszüntető lépéssorozata. Ennek köszönhető, hogy a magyar családok ma sokkal védettebbek az árfolyamváltozástól, mint korábban. És amikor „tombol” a költségvetési vita, amikor ennyire gyenge a forint, akkor mindezt hogyan értékeli a megszorítások nagymestere, a Nemzetközi Valutaalap, amelyhez Gyurcsányék rohangáltak segélyért, és amelynek a görögök még mindig súlyos milliárdokat fizetnek? Úgy értékeli, hogy Magyarország makrogazdasági helyzete stabil, a 2018-as növekedés erős, a 2019-es költségvetési terv pedig megnyugtató.
És ezzel a tizenkét éve a Fidesz után kullogó ellenzék sem tud mit kezdeni, jobb híján azt csinálja, mint az egyszeri nyuszika – üldögél az árokparton vagy éppen a Parlamentben, és hülyeségeket beszél.
Ezeket hallva és olvasva előfordul, hogy az ember mégsem hajt fejet bizonyos nagyságok előtt, így Korózs képviselő előtt sem. Mert ha nem azoknak kedvez a költségvetés, akiknek van munkából származó jövedelmük, hanem az ingyenélőknek, akkor nagy baj van. Most szerencsére nekik kedvez. Aztán a költségvetési sorokat olvasva az is kiderül, jövőre rekordtámogatást kapnak a családok, kétezermilliárd forintnál is többet. Harmadszor, hiába vezették be az MSZP-kormányok a nyugdíjprémium rendszerét, ha képtelenek voltak gazdasági „teljesítményük” alapján prémiumot fizetni a nyugdíjasoknak. Lásd még az őszödi beszéd idevágó részeit, a meghamisított költségvetési számokat, gazdasági adatokat. Ráadásul a szoci kormányok úgy premizálták a nyugdíjasokat, hogy elvették tőlük a tizenharmadik havi nyugdíjat.
A függetlenül párbeszédes Mellár Tamás szerint a jövő évi költségvetés is arra rendezkedik be, hogy a rövid távú célokat a hosszabb távú lehetőségek és feltételek felélése révén próbálja megvalósítani. A DK szerint pedig a toporgás, a lemondás és a bizonytalanság költségvetése a jövő évi, búcsú a növekedéstől, az európai életszínvonaltól, a hétköznapi élet biztonságától. Hogy utóbbin mit értenek, az rejtély, és az is marad valószínűleg mindörökre, mert az utóbbi nyolc évben például rendre elmaradtak a szemkilövések, bár ez a hiátus úgy tűnik nem zavar senkit sem. A célokról meg annyit, hogy Orbán Viktor az idén már elmondta, tizenkét évre előre terveznek, és az a cél, hogy 2030-ra az unió nettó befizetői legyünk. Ennyit az egy helyben toporgásról és a rövid és hosszú távú célokról.
És ha már elértünk az uniós költségvetésig is, ne feledjük el, hogy arról nem beszélt egyetlen még mérhető vagy már mérhetetlen ellenzéki párt sem. Egyik mérhetően vagy mérhetetlenül népszerűtlen képviselőjük sem mondta, hogy nem kellene csökkenteni az uniós kohéziós forrásokat. Arról csak a kormánypártok beszéltek. Nem véletlenül, azért, mert nem rövid, hanem közép és hosszú távon is gondolkodnak.
És mivel az uniós támogatások forintra válthatók, a forint pedig most gyenge, idézzük Varga Mihály pénzügyminisztert, aki elmondta, helyes lépés volt a kormány korábbi, devizahiteleket megszüntető lépéssorozata. Ennek köszönhető, hogy a magyar családok ma sokkal védettebbek az árfolyamváltozástól, mint korábban. És amikor „tombol” a költségvetési vita, amikor ennyire gyenge a forint, akkor mindezt hogyan értékeli a megszorítások nagymestere, a Nemzetközi Valutaalap, amelyhez Gyurcsányék rohangáltak segélyért, és amelynek a görögök még mindig súlyos milliárdokat fizetnek? Úgy értékeli, hogy Magyarország makrogazdasági helyzete stabil, a 2018-as növekedés erős, a 2019-es költségvetési terv pedig megnyugtató.
És ezzel a tizenkét éve a Fidesz után kullogó ellenzék sem tud mit kezdeni, jobb híján azt csinálja, mint az egyszeri nyuszika – üldögél az árokparton vagy éppen a Parlamentben, és hülyeségeket beszél.