Nyári Mikulás

Akkor az azt jelenti, hogy kiszámítható marad a gazdaság, előre tudnak tervezni a cégek, vállalatok, nem hoz nekik még kisebb meglepetést sem december végén a Jézuska.

Azt pedig, hogy a nyári Mikulás mennyit számít, döntse el mindenki maga. Mert a nyári Mikulás puttonyából nem kerülnek elő, legalábbis az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően, meglepetések, csak csupa olyan dolog, amelyre számítottak, vártak, esetleg még kérték is a cégek, vállalatok. Ha esetleg mégsem, akkor szinte biztosan olyan dolgok kerülnek elő, amelyekre félévnyi felkészülés bőven elegendő. Ha pedig ígéret is lapul a nagy költségvetési zsákban, akkor arra is lehet alapozni, gondoljon csak mindenki a bankadó ígért és teljesített mérséklésére.

Nem véletlenül tervezték úgy a 2018-as büdzsét sem, hogy az eleget tegyen a négy fő gazdaságpolitikai iránynak, az adócsökkentésnek, a béremelésnek, a beruházások és fejlesztések támogatásának és az államadósság csökkentésének. És mondhatjuk, hogy nemcsak tervezték, hanem azt is, hogy ezek a célkitűzések meg is valósulnak. A tavaly őszi bérmegállapodásoknak már most érezhető hatásuk van, s a béremelések csaknem valamennyi ágazatban folytatódnak.

Csak a rend kedvéért írjuk le, hogy a 2018-as költségvetés 4,3 százalékos növekedéssel és 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol. S ez annyira megfelel minden uniós kötelezettségnek, hogy nyugodtan tekinthetjük olyan előírt és teljesített elvárásnak, amely miatt biztosan nem indítanak Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást. Mert ugye van olyan előírt és teljesített kötelességünk, ami miatt meg nem szeret bennünket az unió.

Az viszont tény, hogy a 2,4 százalékos tervezett hiány mozgásteret is biztosít, hiszen bőven három százalék alatt van, és ezt az eredményt nem sok tagország képes felmutatni. A növekedés mértéke sem hagy kivetnivalót, igaz, sokan az uniós támogatásokra mutogatnak, hogy azoknak lesz köszönhető az eredmény. Igen, azoknak is, de ne feledjük, a támogatások mellett itthon is sokat teszünk a várt eredményért, mert magában a pénz, még ha uniós is, nem boldogít. Nem mellesleg, a kormány már dolgozik azon, hogyan lehet uniós pénzek nélkül is fenntartani a növekedést. A sok számból csak párat ragadjunk ki: kultúrára két és félszer több jut majd jövőre, mint jutott 2010-ben. Kilencszázmilliárd kerül agrár- és vidékfejlesztésre, oktatásra nyolcvan-, szociális-családügyi támogatásokra kétszázmilliárd forinttal fordítanak többet, és akkor a családokat segítő egyéb intézkedésekről még nem is szóltunk.

És nem is szólunk, helyette az Állami Számvevőszék elnökét, Domokos Lászlót idézzük, aki azt mondta, az ÁSZ a 2015-ös költségvetési törvénytervezet véleményezése során a bevételi előirányzatok hetvenkét százalékát ítélte megalapozottnak, 2016-ban közel a kilencven, a 2017-ben pedig csaknem száz százalékát. A 2018-as büdzsé véleményezésekor „bevételek esetében első alkalommal százszázalékos megfelelőséget” állapított meg a számvevőszék.

Azt hiszem ez, tekintettel arra, hogy a jövő évi választások megnyerése érdekében nem hazudta el – másokkal ellentétben, emlékszünk, ugye – sem a gazdaság, sem a költségvetés állapotát a kormány, több mint biztató. Tehát, ha a 2019-es költségvetést a jövő tavaszi ülésszak végén fogadja el a parlament, akkor nem lesz baj.