Vélemény és vita

Nemzetállam veszélyben

Ha alapjaiban szeretnék megváltoztatni az embereket, arra nekünk, szkeptikus kelet-európaiaknak nemet kell mondanunk.

Nehéz idők várnak Kelet-Európára. A visegrádi négyek magatartása Brüsszel számára igen furcsa, s arról beszél, hogy újra felállt az Ostblock. A kelet-európai népeknek is lehetnek vágyálmai, s ez az, ami gyanús. Václav Klaus volt cseh elnök a múlt héten Stuttgartban tartott beszédében kimondta, hogy a migráció örvén a nemzetállami lét felszámolására indított harcot az európai elit. Keserű vigasz, hogy amikor a német önérzet a mélypontra jutott, egy cseh politikus kénytelen beszélni Brüsszel és Berlin felelőtlenségéről német földön. Klaus képviseli a józan észt – mondta Jörg Meuthen, aki a közelgő tartományi választásokon az AfD-t, a német alternatíva pártját fogja képviselni. A migráció csak kulissza – fejtette ki a cseh politikus –, valójában arról van szó, hogy „az európai politikai, intellektuális és médiaelitek háborút folytatnak az európai lakosság többsége ellen”, hogy elvegyék jövőjüket, civilizációjukat, kultúrájukat, életmódjukat és vallásukat. „A mostani migrációs áradatban aligha fedezhetjük fel a spontaneitás és az individuális döntés, valamint a szervezetlenség jegyeit, mint a régebbi nagy népmozgásokban, a mostani jövevények »meghívásra« jöttek” – tette hozzá. („Aztán már úgy fog menni minden, mint a karikacsapás. Háború lesz, nem mondok egyebet” – idézhette volna a Ferenc Ferdinánd halálának következményeit taglaló Svejket.)

Klaus joggal félti a nemzetállamot, az egyetlen olyan intézményt, amelynek még van ereje ahhoz, hogy megvédje állampolgárait. (Ahogy egykor Kossuth féltette a vármegyét, amely az egyetlen fegyver volt a nemzet kezében Bécs túlhatalma ellen.) Szerinte a multikulturális eliteknek köszönhetjük, hogy a szándékos, „explicit” hívószóhoz egy „implicit” hívás is társult, ami a nemzetállami lét alapjait érinti, mert a régi népességet szeretnék egy új, formálhatóbb tömeggel felcserélni. (A népet nem lehet lecserélni – mondta Bertolt Brecht a maga cinikus modorában az 1953-as berlini munkásfelkelés után. Most ezt is lehet.) Ez a nemzetek fölötti politika engem nagyon emlékeztet azokra az időkre, amikor a szovjet típusú parancsszocializmus határozta meg létünket – figyelmeztetett Klaus. Amit tehát migrációs krízisnek nevezünk, jóval több annál, hiszen civilizációnk lényegét érintő válságról van szó, és ezért sokkal súlyosabb: a gazdasági stagnálással, az adósságtörlesztések további ellehetetlenülésével, az európaiak elöregedésével és egy elidegenült elittel egyszerre kell szembenéznünk, amikor migrációról beszélünk – mondta, s talán azokra az időkre gondolt, amikor a cseh tudományos akadémia mellett létrehozott gazdasági előrejelző intézetben neki kellett kitalálnia, mihez kezdjen a csehszlovák társadalom akkor, amikor a husáki szocializmus végleg csődöt mond.

A válság most itt, az Európai Unióban azonban még korántsem érte el a csúcspontját. S ha egy kiváló elme szerint ez egy olyan kísérlettel jár együtt, amely az embereket alapjában szeretné megváltoztatni, akkor nekünk, a szocializmusnak köszönhetően a nyugatiaknál szkeptikusabb kelet-európaiaknak nemet kell mondanunk erre. S nemet arra a Willkommenskulturra, amelyet a keletnémet kiszesek, az efdéjotosok modorában ad elő a német kancellár asszony. Akkor már inkább azt a dalt hallgatnám a lengyel három királyról, hogy „Később fizetünk, s akkor se mindent”.

 

Tamáska Péter: Nemzetállam veszélybenHa alapjaiban szeretnék megváltoztatni az embereket, arra nekünk, szkeptikus...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. január 27.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom