Vélemény és vita
Némák többé nem leszünk
A pártpolitikai megnyilvánulásokat értékelve a civil ember eldönti, hogy azok a közjót vagy a közrosszat szolgálják
A saját és családja sorsáért felelősséget érző polgárnak nincs könnyű dolga, mert a féligazságok rengetegében nem egyszerű felismerni az igaz üzeneteket, a valódi jóakaratot. Az aktív polgárok azonban nem rejthetik véka alá véleményüket. Megállapíthatjuk, hogy a jó kormányzás lényege az átgondolt, a társadalom szolidaritási szűrőrendszerén átküldött, a nemzet mai és jövőbeni életének fenntartására, jobbítására irányuló, kézzelfogható, eredményes intézkedés.
A legitim, a polgárok akaratából bizalmat kapott hatalom feladata fenntartani a közvélemény elismerését, a társadalom nyugalmát, mert a kormányzás és az emberek szoros együttműködése garancia az eredmények elérésére. Ha a hatalom tartja az ígért irányt, akkor az ellenzéki hamis kritikák nem érhetnek célba. A hatalom az erejét a nemzeti kohézió erősítésére használhatja. A bizalmat szavazó saját tábor megtartása mellett defenzív módon, de hathatós tényekkel ildomos meggyőzni azokat a polgárokat, akik még mindig vergődnek az elavult és a laboratóriumi körülmények között létrehozott mutáns ideológiák bezártságában. Ők azok, akik józan szemlélettel rendelkeznek és meggyőzhetők, az ország és Európa sorsát szívesen építik a többségi közösségben.
A politikai és gazdasági csődöket a leváltásuk után maguk mögött hagyó, ellenzékinek mondott pártok és vezetőik érdektelenek abban, hogy az őket népakarattal felváltó kormány munkáját konstruktív módon támogassák. Sokan közülük passzivitásukkal válnak a nemzeti lelkiismeretlenség bajnokaivá. Pártpolitikai ambíciójuk a régi és „szép” idők visszahozására irányul. Az idő kerekét azonban a politikában és a gazdaságban sem lehet visszaforgatni. Ez a lehetetlen művelet a brüsszeli bürokratáknak, Merkel kancellárnak és a hazai szocliberális, lejárt szavatosságú pártvezetőknek sem sikerülhet. A sorsuk irányításából, felügyeletéből kimaradt népek nem tűrhetik el, hogy a keresztény civilizáció évezredes értékeit az iszlám, muzulmán gazdasági bevándorlók áradata elsodorja. Az európai őslakók részére az erőszakos betelepítés hosszú távon sem kifizetődő. A migránsok behívását szorgalmazó pártvezetők és kormányfők nem látják a fától az erdőt. Ostobán gondolják, hogy a letelepedés biztosítása után az őket támogató muzulmán milliók szavazataival kerülnek nyerő pozícióba. Mindez hiú ábránd, mert a befogadottak nem fognak integrálódni, sőt önálló társadalmi gócpontokat hoznak létre. Akár pártközösségeket is alkothatnak. Ha bekövetkeznek a családegyesítések, az őslakosság akaratán felülemelkedve eldönthetik az országgyűlési és helyi választásokat. Intő jelként szolgáljanak a francia példák, vagy éppen a londoni. A magyarországi ellenzék sípszóra működő hajtóereje csak a hatalom visszaszerzésére irányul. Ha kell, idegen pénzek elfogadásával, akár a hazával szembefordulva is.
A magyar polgárok 2010 óta már-már emberfeletti munkával megteremtették a gazdasági kilábalás esélyét. Nem volt könnyű a múlt offshore-os, korrupciós, a nemzet vagyonát magánzsebekbe tömő sártengerből szabadulni. A társadalom tagjai egyre jobban érzik az ország gazdaságának erősödését. Önálló nemzetként veszünk részt az Európai Unió jövőjének alakításában, a visegrádi négyekkel karöltve igyekszünk stabilizálni Közép-Európa érdekeinek hatékony érvényesülését. A történelemben már sokszor felvállaltuk Nyugat-Európa védelmét, amit ezúttal a hazánkon áthaladó illegális bevándorlás megállításával teszünk meg. A nyugati sajtó hamis és álnok erőfeszítései egyre erőtlenebbül hatnak a sorsukért aggódó európai civilekre. Európa őslakosságának védelméért felvállalt szerepünk egyre inkább elismerést nyer.
Európa civil társadalmát pártpolitikai érdekek mentén, lélektelen, cezaromániás pártbrigadérosok igyekeznek szétszaggatni. A világ második legerősebb gazdasága Európa. Ezt a kincset igyekeznek a pénzhatalom oltárára helyezni azok, akiknek a legfőbb vágya, hogy egy gyarmatosító birodalom kiskirályai lehessenek. A népfelség elve Európában objektív tényező és a keresztény civilizáció alapja. A valódi demokrácia és az erkölcs primátusát tiszteletben tartó jogállamiság megvédése az európai polgár szent kötelessége. A jelenlegi brüsszeli politika a háborús konfliktusok eszkalálódásához vezet. Figyelmeztetnünk kell az első és második világháború begyógyíthatatlan sebeire, következményei-re. A 20. században nemet mondtunk a nácizmusra, a bolsevizmusra, önmagát satírozta át a posztkommunizmus és a neoliberalizmus, a 21. században pedig a keresztényi civilizáció legnagyobb ellenségévé vált iszlamizmus.A CÖF-CÖKA számít Európa józan gondolkodóira és a nemzetállamok kötőszövetét alkotó családokra. Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján együtt ünneplő lengyelek és magyarok fegyverek helyett a polgárok hazaszeretetére, józan eszére, keresztény lelkületére alapoznak. A 2011-ben a CÖF és a Gazeta Polska kezdeményezésére megalakult Civil Együttműködési Tanács, amely a honi és kárpát-medencei közösségeket, valamint az önkéntes szellemi honvédőket gyűjtötte soraiba, megérett a változtatásra. Forradalmunk hatvanadik évfordulójára szükségszerűvé vált a szervezet bővítése. Közös elhatározás alapján megalakítjuk az unió huszonnyolc tagállamának civil aktivistáival az Európai Civil Együttműködési Tanácsot.
Minden nemzetet érintő, saját sorsunkat befolyásoló kérdésről kívánunk közös döntéseket hozni. Bizonyosra vesszük, hogy az önkéntességen alapuló, Európa szellemi honvédelmét reprezentáló polgárok hangját Brüsszelben is meg kell hallani. A 21. század Európai Uniója intézményi rendszerében is megreformálásra szorul. Európa polgárainak kezdeményezéseit nem illik az Európai Parlament asztaláról lesöpörni.
A legitim, a polgárok akaratából bizalmat kapott hatalom feladata fenntartani a közvélemény elismerését, a társadalom nyugalmát, mert a kormányzás és az emberek szoros együttműködése garancia az eredmények elérésére. Ha a hatalom tartja az ígért irányt, akkor az ellenzéki hamis kritikák nem érhetnek célba. A hatalom az erejét a nemzeti kohézió erősítésére használhatja. A bizalmat szavazó saját tábor megtartása mellett defenzív módon, de hathatós tényekkel ildomos meggyőzni azokat a polgárokat, akik még mindig vergődnek az elavult és a laboratóriumi körülmények között létrehozott mutáns ideológiák bezártságában. Ők azok, akik józan szemlélettel rendelkeznek és meggyőzhetők, az ország és Európa sorsát szívesen építik a többségi közösségben.
A politikai és gazdasági csődöket a leváltásuk után maguk mögött hagyó, ellenzékinek mondott pártok és vezetőik érdektelenek abban, hogy az őket népakarattal felváltó kormány munkáját konstruktív módon támogassák. Sokan közülük passzivitásukkal válnak a nemzeti lelkiismeretlenség bajnokaivá. Pártpolitikai ambíciójuk a régi és „szép” idők visszahozására irányul. Az idő kerekét azonban a politikában és a gazdaságban sem lehet visszaforgatni. Ez a lehetetlen művelet a brüsszeli bürokratáknak, Merkel kancellárnak és a hazai szocliberális, lejárt szavatosságú pártvezetőknek sem sikerülhet. A sorsuk irányításából, felügyeletéből kimaradt népek nem tűrhetik el, hogy a keresztény civilizáció évezredes értékeit az iszlám, muzulmán gazdasági bevándorlók áradata elsodorja. Az európai őslakók részére az erőszakos betelepítés hosszú távon sem kifizetődő. A migránsok behívását szorgalmazó pártvezetők és kormányfők nem látják a fától az erdőt. Ostobán gondolják, hogy a letelepedés biztosítása után az őket támogató muzulmán milliók szavazataival kerülnek nyerő pozícióba. Mindez hiú ábránd, mert a befogadottak nem fognak integrálódni, sőt önálló társadalmi gócpontokat hoznak létre. Akár pártközösségeket is alkothatnak. Ha bekövetkeznek a családegyesítések, az őslakosság akaratán felülemelkedve eldönthetik az országgyűlési és helyi választásokat. Intő jelként szolgáljanak a francia példák, vagy éppen a londoni. A magyarországi ellenzék sípszóra működő hajtóereje csak a hatalom visszaszerzésére irányul. Ha kell, idegen pénzek elfogadásával, akár a hazával szembefordulva is.
A magyar polgárok 2010 óta már-már emberfeletti munkával megteremtették a gazdasági kilábalás esélyét. Nem volt könnyű a múlt offshore-os, korrupciós, a nemzet vagyonát magánzsebekbe tömő sártengerből szabadulni. A társadalom tagjai egyre jobban érzik az ország gazdaságának erősödését. Önálló nemzetként veszünk részt az Európai Unió jövőjének alakításában, a visegrádi négyekkel karöltve igyekszünk stabilizálni Közép-Európa érdekeinek hatékony érvényesülését. A történelemben már sokszor felvállaltuk Nyugat-Európa védelmét, amit ezúttal a hazánkon áthaladó illegális bevándorlás megállításával teszünk meg. A nyugati sajtó hamis és álnok erőfeszítései egyre erőtlenebbül hatnak a sorsukért aggódó európai civilekre. Európa őslakosságának védelméért felvállalt szerepünk egyre inkább elismerést nyer.
Európa civil társadalmát pártpolitikai érdekek mentén, lélektelen, cezaromániás pártbrigadérosok igyekeznek szétszaggatni. A világ második legerősebb gazdasága Európa. Ezt a kincset igyekeznek a pénzhatalom oltárára helyezni azok, akiknek a legfőbb vágya, hogy egy gyarmatosító birodalom kiskirályai lehessenek. A népfelség elve Európában objektív tényező és a keresztény civilizáció alapja. A valódi demokrácia és az erkölcs primátusát tiszteletben tartó jogállamiság megvédése az európai polgár szent kötelessége. A jelenlegi brüsszeli politika a háborús konfliktusok eszkalálódásához vezet. Figyelmeztetnünk kell az első és második világháború begyógyíthatatlan sebeire, következményei-re. A 20. században nemet mondtunk a nácizmusra, a bolsevizmusra, önmagát satírozta át a posztkommunizmus és a neoliberalizmus, a 21. században pedig a keresztényi civilizáció legnagyobb ellenségévé vált iszlamizmus.A CÖF-CÖKA számít Európa józan gondolkodóira és a nemzetállamok kötőszövetét alkotó családokra. Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján együtt ünneplő lengyelek és magyarok fegyverek helyett a polgárok hazaszeretetére, józan eszére, keresztény lelkületére alapoznak. A 2011-ben a CÖF és a Gazeta Polska kezdeményezésére megalakult Civil Együttműködési Tanács, amely a honi és kárpát-medencei közösségeket, valamint az önkéntes szellemi honvédőket gyűjtötte soraiba, megérett a változtatásra. Forradalmunk hatvanadik évfordulójára szükségszerűvé vált a szervezet bővítése. Közös elhatározás alapján megalakítjuk az unió huszonnyolc tagállamának civil aktivistáival az Európai Civil Együttműködési Tanácsot.
Minden nemzetet érintő, saját sorsunkat befolyásoló kérdésről kívánunk közös döntéseket hozni. Bizonyosra vesszük, hogy az önkéntességen alapuló, Európa szellemi honvédelmét reprezentáló polgárok hangját Brüsszelben is meg kell hallani. A 21. század Európai Uniója intézményi rendszerében is megreformálásra szorul. Európa polgárainak kezdeményezéseit nem illik az Európai Parlament asztaláról lesöpörni.