Nagyon sok

Terrortámadás, amiért a közvetett felelősséget forró krumpliként szokás dobálni. Muszlim, tehát bevándorló elkövető? Átok rátok, bevándorláspárti balosok! Fehér, szélsőjobbos a merénylő? Nincs kérdés: Trump és Orbán a hibás személyesen. Elemzések, nyilatkozatok, trükkös címek és ordas kiajánlók – a lényeg: a terrorista azonosítása a politikai ellenféllel. Hadigépezet ez, tölténygyárral, lövészárokkal, áldozatokkal. Nincs frontbarátság, nincs karácsony, nincs fogolycsere. Ausztrálmerénylő-fronton tegnapelőtt eldurrant az első mustárgázgránát is: az Azonnali.hu-n megjelent egy kvíz. „Egymás mellé raktunk idézeteket Orbán Viktortól és a terroristától, hogy kiderüljön: mennyire könnyű megkülönböztetni egy ország miniszterelnökét egy gépfegyverrel öldöklő gyilkostól” – így az ajánló. Nem mondom, hogy nincs helye kritikának: annak mindig van. Tűrni is kell, adni is kell, elvégre ez az eszmék szabadpiaca, a demokrácia lényege. A fals analógia logikai érvelési hiba, de napi használatban van a közbeszédben, ez van, ez ilyen, sajnos. De ötven ártatlan ember még ki sem hűlt holttestéből kirakni, hogy O1G, sok. Nagyon sok.