Nagyhomokozó

Na, szerda este újfent kiderült, mi, faragatlan magyarok – kivéve a legjobbjainkat, mint korábban mondjuk Gurmai Zita vagy Göncz Kinga, mostanság pedig a Gój Motorosokat gálánsan, uniós pénzből megvendégelő Szanyi Tibor – csak betévedtünk Európába. Eltévesztettük az ajtót. Azt hittük, a parlamentbe nyitunk be, aztán kiderült, hogy az óvoda nagyhomokozójába jutottunk. És ott aztán azt láttuk, hogy éppen tanár bácsist játszanak a gyerekek. Egyikük például, Martinka, vagyis a német Martin Sonneborn arról faggatta a szerepe szerint oktatási, kulturális, ifjúsági és európai polgársági biztosnak – már az elnevezés is gyönyörű – jelentkezett magyar Navracsics Tibikét, hogy na, ha megválasztják, kötelező olvasmánnyá teszi-e a Mein Kampfot. Igen, ilyen komolyan, felnőttesen beszélt Martinka, így aztán senkinek nem jutott eszébe, hogy tőle is kérdezzen valamit. Például azt, hogy tudja-e ez az aranyos német rosszcsont, hogy milyen nemzetiségű is volt az említett bestseller szerzője. Magyar netán? Meglehet, hiszen manapság már mindenkiről kiderülhet, hogy van valami magyar kötődése. Akár még a Lehet Más a Politikából PM-essé megigazult Jávor Benedekről is kiderülhet, már csak azért is, mert ő a legjobbjaink egyike, és őróla aztán mindent el lehet képzelni. Na, ez a derék Bence – nem tudom, jól becézem-e – a homokozóban talpraesetten, bátran kiállt, hogy Tibikétől a honi civilek egészségi állapota, közérzete felől érdeklődjön. Gondolom, ha lennének még magyar szálai, ezt itthon is megtehette volna akár egyetlen telefonnal, de nem. Neki muszáj volt a többi vizsgáztató figyelmét is felhívnia, hogy kérem, én itt vagyok, én készültem, nincs itt semmi sunyi magyarkodás vagy disznó mutyi. Nincs. Így aztán a mi Navracsicsunkat pótvizsgára kötelezték a gyerekek – Daniel Cohn-Bendit, Viviane Reding és Rui Tavares utódai –, úgyhogy izgulhatunk tovább. Aggódhatunk, hogy most öt évig esetleg nem lesz biztosa, európai minisztere a bonyolultan, mégis dallamosan hangzó területnek, esetleg mást – mondjuk a szocialista, kipróbált Kovács Lászlót – küldünk a nemes testületbe. De hát főjön ezért az óvó bácsi, a luxemburgi Jean-Claude Juncker feje, elvégre most egy ideig ő üzemelteti az Európai Nagyhomokozót. A gyerekek pedig, a kis Danielek, Szanyi Tibikék, Martinkák és Bencék csak játszanak, játszanak önfeledten. Tehetik, mert övék Európa, s rövidesen övék a világ.
Kiss László