Zila János

Vélemény és vita

Moralizáló politika

Hangos közéleti vita folyik mostanában bizonyos kormánypárti politikusok és a kormányhoz kötődő személyek vagyonszerzéséről, életmódjáról.

Röviden arról van szó, hogy néhány sajtóorgánum fényt derített ingatlanvásárlásokra, folyamatosan mutat be olyan részleteket az érintettek életéből, amelyeket anyagi korlátai miatt az emberek többsége nem engedhet meg magának. A kérdésben széleskörű vita bontakozott ki, amelyben nemcsak ellenzéki vagy a kormányoldalt támadó egyéb szereplők mondják el kritikájukat, hanem kormánypárti politikusok is. Ebben a vitában jól elkülöníthetünk egy politikai jellegű érvelést és egy alapvetően morális jellegűt.

A morális kérdésekkel kapcsolatban érdemes tisztázni a morál és a politika viszonyát. Lehet, hogy van, aki szerint karácsony tájékán nem szabad ilyen zord dolgokat leírni, de ténykérdés, hogy a morál nem politikai kategória, akkor sem, ha ez a két világ olykor találkozik egymással. A politikát ezért elítélni nem fair dolog, mert például a gazdaságban sem a morálisan helyes eljárás hozza meg a sikert. Tetszik vagy sem, emberek politizálnak, ahogy emberek azok is, akik a gazdasági tevékenységet végzik, az ember pedig tökéletlen, hajlamos a maga érdekeit előtérbe helyezni (éppen ezért valljuk mi, keresztyének, hogy az ember kegyelemre, bocsánatra szorul). A lényeg tehát, hogy a politikai siker alapvetően nem a morális értelemben vett helyes fellépés következménye, a kérdés demokratikus rendszerekben sokkal inkább az, hogy mit gondolnak a választók. Minden politikai szereplőnek vannak kitűzött céljai, márpedig aki akarja a célt, annak akarnia kell az eszközöket is…

Az persze lehetséges, hogy az érdek elkezd moralizálni, vagyis egy politikai szereplő elkezd morális érveket felhozni önmaga igazolására vagy éppen ellenfelei lejáratására céljai elérésének érdekében, az pedig fegyvertény, ha sikerül egy ellenfelet a választók szemében erkölcstelenné tenni. Mindezt tökéletesen illusztrálják az említett vita fellángolásának körülményei. Adott néhány politikai szereplő, aki morális vádakat kezdett hangoztatni egy másik, szemben álló politikai szereplő ellenében.

Az RTL Klub azáltal avatta magát politikai szereplővé, hogy egy számára kényelmetlen kormányzati döntésre válaszul egyértelműen a kormány ellenfeleként lép fel. Eszköze egy olyan történet felépítése minden rendelkezésére álló tényanyagból, amelynek lényege, hogy egy így vagy úgy, de komoly vagyonhoz jutott réteg vezeti az országot, amelynek fogalma sincs a hétköznapi ember életéről, sőt az egyszerű emberekkel egyenesen lekezelően bánik. A történet felépítéséhez természetesen nemcsak a tényanyag szükséges, hanem a megfelelő dramaturgiai érzék, az egyes hírek tálalása, illetve azok megfelelő egymásra építése is. Úgy tűnik, ehhez hasonlóan az amerikaiak fellépése is azt célozza, hogy a választók szemében morálisan megsemmisítse a kormányoldalt. Bedobták a korrupció vádját, és a részleteket szépen lassan szivárogtatták ki, vagy adták elő, ezzel persze erősítve az RTL és más kormányellenes orgánumok által építgetett történetet.

Hasonló dologgal egyébként próbálkozott az előző ciklusban a baloldal is, de egyrészt hiányzott az ehhez szükséges erő, másrészt a baloldal ekkorra morális értelemben teljesen lenullázódott a választók szemében, tehát nem volt alapja.

Ebben a szituációban alakult ki egy politikai vita a kormányoldalon belül. Pokorni Zoltán egészen pontosan fogalmazott, amikor arról beszélt az amerikai kitiltási botrány kapcsán, hogy „nem engedheti meg magának egy felelős kormánytag, vezető politikus sem ezt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban elment”. És azt is jól fogalmazta meg, hogy miért: „Itt egy ítélet, egy sommás ítélet fogalmazódik meg, ami mögött egy hitelesítő elem van, ez pedig az Amerikai Egyesült Államok tekintélye.”

Pokorni érvelése mellett állt ki Kövér László és Gulyás Gergely is. Lázár János viszont támadásként értékelte és elutasította. Eddigi érvelése úgy foglalható össze, hogy önmagában nincs szégyellnivaló abban, ha egy politikus tehetős. Ebben igazat lehet adni neki, ugyanakkor a támadók által felépített, fentebb aposztrofált történet miatt ez a gondolkodás mégis önveszélyes.

Ha tisztán politikai szempontból elemezzük a helyzetet, vagyis nem morális ítéletet akarunk hozni valaki mellett vagy ellen, teljesen mindegy, hogy valaki becsületesen gazdagodott meg vagy sem. Jelenleg egy komoly képességekkel rendelkező ellenfél leselkedik a kormánypárti politikusokra, és ha talál bármelyiküknél bármilyen támpontot arra, hogy a sztoriját építse, nem fog habozni. Igazságos vagy sem, az RTL és az amerikaiak fegyvere működik, éppen ezért politikai érdek fűzi a kormányzati politikusokat ahhoz, hogy ne biztosítsanak semmiféle muníciót számukra.