Miről szól a háború?

Ha valaki a napokban lezajlott minszki találkozó után még elhiszi, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló események a népek önrendelkezéséről, az ottani orosz lakosság helyzetének stabilizálásáról, megvédéséről, vagy – még több demagógiát csöpögtetve – az ukrán iga alóli felszabadításáról szólnak Moszkva részéről, az sajnos téved. Tudni kell, hogy a nemzetiségi harcok általában is csak szerencsés és kivételes esetekben szólnak erről. Talán a legpontosabban a napokban „eltévedt” és elfogott egyik orosz deszantos fogalmazta meg a lényeget, mármint, hogy ennek a polgárháborúnak a politika és a pénz húzódik a hátterében. Sokat, sőt mindent leleplező volt Vlagyimir Putyin orosz államfő minszki nyilatkozata is: nem vonja kétségbe Ukrajna önrendelkezési jogát, de reméli, hogy nem Oroszország fizeti meg annak az árát. Ezek a tömör mondatok tartalmazzák a lényeget. Oroszországnak ugyanis létérdeke, hogy Ukrajna fenntartsa a kereskedelmet az orosz vezetésű vámunió országaival, és az orosz energiahordozóknak is legyen piacuk, a küszöbön álló európai uniós társulási szerződésről már nem is beszélve. A politikai, gazdasági és harci helyzet, a napi hivatalos nyilatkozatok, hazugságok mélyebb elemzése nélkül érdemes figyelmet szentelni az események közötti kapcsolatra. Ha megszorul az ukrán hadsereg, és egy-egy stratégiai helyszínen a szeparatisták kerekednek felül, máris napvilágot látnak olyan nyilatkozatok és bejelentések, hogy Ukrajna előre fizet, vagy kifizette gáztartozásának egy részét, mint ahogy azt is hallani, hogy az ország a közelgő téli időszakra tekintettel szénbehozatalra szorul, mivel a donyecki bányák jelenleg használhatatlanok. Mint ahogy az sem véletlen, hogy az ukrán hadsereg és a szakadárok közötti harcok a minszki találkozó előtti napokban kiteljesedtek, ugyanis a tárgyalóasztalnál egy meghódított terület, egy repülőtér elfoglalása, de akárcsak egy győztes összecsapás is lényeges helyzeti előnnyé válhat.

Az ukrán válságban a szakadárok jelentik a legnagyobb ütőkártyát Moszkva kezében, akkor is, ha azt mondják, hogy semmi közük hozzájuk. Az pedig, hogy egy hatvanmilliós ország hatalmas hadseregének ilyen nehéz feladatot jelent néhány ezer vagy tízezer harcos, leginkább nem azért van, mert a szakadárok vagy felkelők ilyen keménykötésű legények. Jelenleg ugyanis az ukrán hadsereg és a belügyi alakulatok lényegében az orosz hadsereggel harcolnak Kelet-Ukrajnában, ugyanis szinte ellenőrizetlenül áramlik oda a legkorszerűbb haditechnika, beleértve a nehéztüzérséget és a légelhárító rendszereket a kezelésükben jártas, képzett katonákkal együtt. MiG vagy Szuhoj harci gépeket csak azért nem kapnak a szakadárok Moszkvától, mert az már tényleg nagyon feltűnő lenne. Ennek a vérontásnak viszont ártatlan polgári lakosok is áldozatul esnek, illetve azoknak is van félnivalójuk, akiket odaküldenek katonaként. Sajnos innen, a magyar–ukrán határ közeléből is. Merthogy az ottani magyar kisebbség sincs egyáltalán biztonságban. Már részesei voltak egy afganisztáni mozgósításnak, csak akkor egyáltalán nem lehetett erről beszélni. Változtatásra ugyanakkor tényleg nagy szükség lenne keleti szomszédunknál, ugyanis most a háború, egyébként meg a korrupcióból is adódó szerteágazó szegénység nehezíti az ottani közösségek életét. Csak sajnos amolyan szláv sajátossággal a szemben álló felek leginkább az erő nyelvén próbálnak ötről a hatra jutni. Anyagiakban Ukrajna nem szűkölködik. A külkereskedelmi egyenlegük, természeti adottságaik is szinte bámulatra méltóak, csak az nem mindegy, a javak hogyan oszlanak el. Egy apró szösszenet a közelmúltból. Párizs egyik külvárosi sugárútján banditák kirabolták egy szaúdi herceg autókonvoját, magától a hercegtől potom kétszázötvenezer dollár készpénzt zsebeltek be. Az eset érdekessége, hogy azt megelőzően ugyanazon az úton a volt kijevi polgármester lányát rabolták ki, a minden bizonnyal bájos hölgyet négy és fél millió euró (1,4 milliárd forint!) értékű arany ékszertől szabadították meg. Mindegy, lehet újabbakat vásárolni, két utcával arrébb már reggeltől nyitva vannak az ékszerüzletek. Mint ahogy a harcok sújtotta övezeteket is újjá kell majd építeni. A németek már hajlandóságot mutattak a Donyecki-medence újjáépítésére.