Minek ment oda?

„Náciknak nincs fürdés!” – ezt kiáltotta oda az antifasiszta tolvaj a szélsőjobboldali párt vezetőjének. Utóbbi jelzőket már csak a brüsszeli Politico és a 444 biggyesztette a cikkbe, hogy jól azonosítható legyen, ki a jó fiú és ki a rossz a történetben: a humoros csínytevő a pozitív oldalon, a gaz, embertelen náci a másik oldalon a miheztartás végett, hogy egy pillanatig se gondoljon senki bele, hogy politikai véleménye miatt aláztak meg egy idős embert Európa mintademokráciájában.

A 444 egyébként is erős napot zárt, reggeli posztjában „Úgy fest, lesz egy kis dolga a Keresztényüldözés Elleni Államtitkárságnak!” szöveggel osztotta meg azt a cikkét, amelyben egy etióp lelkészről, Docso Esete-ről írtak, akit keresztelés közben ragadott el és marcangolt halálra egy krokodil az Abaya-tóban. A vicces poszt alatt pedig sorjáztak a kommentek, sok közülük nagyjából azzal a cinikus kérdéssel, hogy mégis minek ment oda a pap, aki egyébként is „Darwin-díjat” érdemel (ezt például magasfeszültségű vezetéken rágyújtani próbálók, vagy szelfizés közben halálos balesetet szenvedők szokták megkapni).

Nem mondom, hogy e két kiragadott példából kiindulva leírhatnánk, hogy a dehumanizálás, a másik oldalra sorolt – vagy politikai okokból önkényesen sorolható – áldozatokon röhögés liberális sajátosság lenne, volt hasonló eset bőven a jobboldalon is, bár félórás keresgélés után sem találtam nyilvánosságnak szánt, hullagyalázó viccelődést. Mindenesetre a 444-en kiröhögni egy halott keresztény papot jó mókának tűnhetett, főleg, ha még bele lehet rúgni a kormányba is, bár talán dilemmát okozhatott, hogy Esete fekete bőrű volt. De hát minek ment oda, a hülye is tudja, hogy Afrikában a tavak tele vannak krokodilokkal.

Izgalmas, de mintha a hasonló logika mentén zajló, ennél divatosabb témájú vitáknál éppen a liberális közvélemény oldaláról bukkant volna fel az a remek szóalkotás, hogy áldozathibáztatás. Persze ez a szópajzs csak azoknak jár, akik mondjuk nem gondolkodnak máshogy politikai kérdésekben, mint a liberális mainstream, vagy nem követik el azt a hibát, hogy keresztény lelkészek, mert az mínusz pont, akkor pedig lecsúsznak a tetteik következményei elleni totális védelemről – sőt, emberi méltóságukról is, hiszen még ki is röhögik őket, ha pórul járnak.

Ellenben ha ehhez az említett kánon szerint kivételezett csoporthoz tartoznak – vagyis van beváltható elnyomáspontjuk faji, nemi, vallási vagy politikai hovatartozásuk miatt –, akkor nemcsak mentesülnek a felelősség alól, de még a világot is kiforgatják a négy sarkából a kedvükért.

Lássuk működés közben a dolgot: tehát ha egy Balaton méretű tóban elszórtan élő krokodilpopulációból egy példány elragadja a nem privilegizált embert, akkor az illető hülye, és minek ment oda. Ellenben ha az ember feltörekvő színésznő, aki önként és dalolva ül be egy két-három légköbméteres térbe autókázni a krokodillal, akkor halálos bűn felvetni a saját felelősség kérdését. Sőt: szent háborúban kötelező kiirtani mindent, ami krokodilra hasonlít, fatörzstől a leguánig. Például be kell tiltani a Miss America szépségversenyen a bikinis vonulást, sőt, tágabb értelemben mindenfajta szépség díjazását is. Mindezt azért, mert – ahogy a jelenlegi elnök, Gretchen Carlson közölte – a metoo mozgalom hatására úgy döntöttek, mostantól nem a szépség, hanem az fog számítani, hogy mit mondanak a versenyzők társadalmilag fontos kérdésekben. Azaz Carlson deklarálta, hogy innentől kezdve kizárólag ideológiai vonalon lehet érvényesülni, adottságokkal és tehetséggel nem.

Szerencsére Miss America nem marad európai szövetséges nélkül: a német szociáldemokraták kitalálták, hogy mivel a közkézen forgó pornófilmekben nem nyilvánvaló az aktusba való beleegyezés, túl sok a rasszista és szexista sztereotípia, és idealizált testképet mutatnak, ezért ők a német adófizetők pénzéből szeretnének feminista pornót forgatni, amely leképezi a társadalom sokszínűségét. Mi több, mindezt az iskolákban szeretnék népszerűsíteni a szexuális (és ideológiai) felvilágosítás részeként. Már csak azt kellene eldönteni, hogy pluszpontnak számít-e, hogy valaki gyerek, s mínusznak-e, hogy tanul. Ennek függvényében lehetne ugyanis megkérdezni tőle ha nem tetszik nekik a demokratikus, pánszexuális szurikátapornó, hogy: minek ment oda.