Vélemény és vita
Mérgező gumók
Amikor felbukkant a GMO-növények kérdése a hazai közélet horizontján, mi, egyszerű halandók, azt sem tudtuk, hogy az micsoda.
Elmagyarázták. A kicsit terebélyesre sikeredett ismertető lényege az volt, hogy a GMO-növények sokkal olcsóbban termeszthetők normál társaiknál. Ezeknél ugyanis nem kell növényvédő szereket használni, amelyek köztudottan drágák, s ezáltal jelentősen növelik a termesztési költségeket. Épp az a genetikai módosítás célja, hogy a növények saját maguk védekezzenek az őket fenyegető kártevők és betegségek ellen. Nem akarok leragadni a költségek és az árak problémájánál, de sokszor elhangzott az is, hogy az olcsóbb GMO-terményekkel sikeresen megoldhatók a világ nagy élelmezésügyi problémái is…
De hát mit is tudunk valójában a GMO-ról? Azonkívül, hogy a szabadkereskedelmi egyezménnyel elsősorban ezt szeretné ránk erőltetni az Egyesült Államok. Mert Amerika például jelentős összegeket irányított ottani nyugdíjalapokból a GMO-kutatásokba mint igen jövedelmezőnek hitt üzletbe, a befektetett pénz azonban sehogy sem akar megtérülni, mert a világ jelentős része ódzkodik a GMO-növények termesztésétől. Nem ismerjük a GMO-növények s a belőlük készült élelmiszerek hatását az emberi szervezetre. Egy „bécsi kutatásnak” nevezett tudományos vizsgálat mindenesetre arra az eredményre jutott, hogy a GMO-s kukoricával táplált egerek negyedik generációja már nemzésképtelen. (Az Afrikába irányuló segélyszállítmányok jelentős részben tartalmaznak GMO-s kukoricát.)
Nem ismerjük azt sem, milyen tudományos alapokon nyugszik a GMO-technológia. Pusztai Árpád magyar biokémikus évtizedeken át dolgozott Nagy Britanniában a GMO-s növényekkel kapcsolatos kutatásokon. A terület vezető alakja lett, az állam minden módon támogatta. A hóvirág génjeivel akarta betegségekre rezisztenssé tenni a burgonyát. Hitt az eredményben. Csakhogy az új, vagyis a GMO-burgonyának nemcsak a bogyója, de a gumója is mérgező lett. Az eredményt publikálta, azonnal kirúgták, elvették a tudományos stábját, de az egyetemi katedráját is…
A GMO-növények élettani hatásairól azért sincs átfogó tudományos vizsgálat, mert az üzletben érdekelt világcégek nem biztosítanak kontrollanyagokat a kutatóknak. Pusztai Árpád egyébként sohasem nevezte magát GMO-ellenes tudósnak, szerinte az a baj, hogy elhamarkodottan, azaz épp e fontos kutatások hiányában vezették be például az Egyesült Államokban a GMO-termékeket. Vagyis az üzletemberek, már csak saját türelmetlenségüknél fogva is, megelőzték a tudósokat. Sőt! Az üzletemberek meghazudtolták a GMO-technológia egyik eredeti tételét, a sokat emlegetett költségtakarékosságot is! A GMO-vetőmagok előállításában és a termesztési technológia terjesztésében érdekelt cégóriások elérték, hogy csak tőlük lehessen GMO-vetőmagot vásárolni. A termelő azt saját maga nem szaporíthatja, nem állíthatja elő, különben szerződést szeg, s egy bírósági eljárásban mindenét elveszítheti. A termelési licencet is külön meg kell vásárolnia a gazdálkodónak, és vennie kell azokból a növényvédő szerekből, amelyeket speciálisan GMO-növényekhez fejlesztettek ki a gyárak. Így az új technológia drágább, mint a hagyományos növények termesztése.
Hiába mondja most Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, washingtoni nagykövet, hogy adja fel az Orbán-kormány eddigi Amerika-ellenességét, az bizony nem Amerika-ellenesség, ha nem akarunk belesétálni a GMO-csapdába.