Medve anyám

Ezt mondta egy ember, pedig a nagy többség hatéves kora körül tisztában van azzal, hogy már egyedikén sincs. De bocsánat, hazudok és esetében a székely közmondásra gondolok, amely úgy kezdődik, hogy a sör nem ital, és úgy végződik, hogy a medve nem játék. A közepét meghagyom csemegének, nézzen utána, aki akar. Tehát a mondat egy nő szájából csúszott ki az éterbe. Vezető elemző a lelkem valahol, milliókkal, esetleg milliárdokkal dobálózik, és mint maga is megjegyezte, nagyon szépen és érthetően beszél. Három egész hat százalék, negyvennyolc egész kilencvenhét százalék, igen, ilyeneket is mondott még, meglehetősen sokat, de szerencsére szép sorban elkerülte az összes tizedet és századot, amelyeket ilyenkor illene használni. Azt is lefogadom, hogy a hölgy, miközben szépen csücsörítve formálja a szavakat, a tizedesvessző helyett már jó régóta az angolban használatos tizedespontot alkalmazza, ha éppen írnia kell. Esetleg tollal vagy ceruzával.

Rádióműsorban hangzottak el az ominózus szavak, és a két műsorvezető becsületére legyen mondva később sem tették neki szóvá, hagyták, hadd beszéljen szépen és érthetően, azaz leginkább tőzsdenyelven. Szerencsére azok közé tartozom, akiket nem érdekel különösebben, hogy mit mutat a chart, de tudom mi az az üsző, az acatoló és egészen pontosan tudom, hogy milyen magas a dranka. Sőt mindegyiket láttam is már. Ezért volt felüdülés ugyanabban  a műsorban a következő beszélgetés, amelyben a kilencvenéves David Attenborough munkásságát méltatták, és amelyből kiderült, hogy egyik sorozatának nézettsége Angliában megverte a másik csatornán futó X-faktor adását. És ez bizony a mai elelektronizált világban komoly fegyvertény. Ennek fényében kívánom a szépen szóló hölgynek, hogy ha február másodikán előjön a medve a barlangjából, és megtalálja, akkor csak annyit bírjon a fülébe suttogni, hogy maci, maci, macikaaaaaa... Bocs, hogy ez három volt? Nem baj, remélem a bundás nem ijed meg a saját árnyékától.