Mécses és művirág

A tekintélyes üreget kovácsoltvas rács zárja le, mögé pedig Szűz Mária széttárt karú, a túrázókra letekintő, élénk színekben pompázó szobra került. Szorgos kezek a sudár fák alatt fekvő megszentelt elmélkedőhely elé néhány négyzetméteres vízszintes felületet varázsoltak, rajta két paddal, hogy a fáradt vándor akár ülve is elmormolhassa imáját. Mindezt olyan szakaszon hozták össze, ahol a hegy lejtése olykor a negyvenöt fokot is meghaladja, és folyamatos „láblenézés” nélkül még a gyakorlott túrázónak is körülményes végighaladnia.

Az ember tehát örülhetne is – különösen a mai, pogányodó világban –, mégsem lehetünk felhőtlenül boldogok. Ott vannak például a nyitott mécsesek, amelyeket rendre odaállítgatnak a hívők a szobor lábához, az orom tövéhez. Jobban végiggondolva, valóban csodaszámba megy, hogy az elmúlt néhány hónapban nem égett le a fél- vagy akár az egész erdő, tokkal-vonóval, borzzal, cinegével, tücsökkel és sakállal. Ha az ember hisz Istenben, simán lelki szemei elé képzelheti, hogy a minden lakott településtől és tűzoltóállomástól tucatnyi kilométerre, felügyelet nélkül otthagyott lobogó gyertyákat Szűz Mária az utolsó előtti pillanatban rendre elfújjja, csak hogy ne legyen nagy a baj. Hiszen mégis, hogy nézne ki az esti híradóban, hogy egy zarándok az ő tiszteletére hamvasztotta el a Gerecsét?

A másik szomorúság az előzőhöz kapcsolódik: a szemét. A lomok is a kegyesség oltárán keletkeznek, lévén a lejárt műanyag házas mécseseket és bokrosan szaporodó megfakult művirágokat a kutya sem viszi el. Vadjárás idején a völgyből felfelé tartó állat rátipor, azok felborulnak, összetörnek, és a seregnyi szemét lassan, de biztosan elindul a lejtőn.

Akik pedig otthagyják, tán azt hiszik, Szűz Mária köténye ezt is elnyeli. Isten mellett az emberi értelemben is hiszek. Ne vigyenek nyílt lángot és műanyag virágot az erdőben lakó Máriának. Inkább imádkozzanak és élvezzék az Úr teremtette természet szépségét, és higgyék el, a Szűzanya már annak is örül, hogy a kedvéért sok kilométert ziháltak a rengetegben.