Vélemény és vita
Matolcsy a garancia
Álláspont. A magyar modell működik, de még nincs kész, az alkotók nem pihenhetnek
Amikor 2003 februárjában Orbán Viktor a nyilvánosság előtt bemutatta az Élő emlékeink – A Széchenyi Terv Világa című könyvet, arra figyelmeztetett, hogy ez a különleges mű nem a múltról, hanem a jövőről szól. Mert annak ellenére, hogy a Széchenyi-terv a 2002-es kormányváltás után elvesztette a nevét, programjait az MSZP–SZDSZ-kormány leállította, szelleme és eredményei nélkül nem lehet elképzelni a magyar gazdaság jövőjét.
A nemzeti gazdaságfejlesztési tervet a polgári kormány „igazi talpkőnek” szánta, és annak is bizonyult. Valóságos gazdaságpolitikai fordulatot hozott azáltal, hogy összekapcsolta a növekedést és a fogyasztást az észszerű és óvatos pénzügyi politikával, s elindította Magyarország felzárkózását a fejlett Európához. A könyv szerzője, Matolcsy György elárulta, azért lett a program névadója a „legnagyobb magyar”, mert ő biztatott minket arra, hogy merjünk nagyok lenni, építeni és alkotni, követni a jó külföldi példákat, de közben megtalálni az eredeti magyar megoldásokat. A máig érvényes és tanulságos könyv a volt gazdasági miniszter ígéretével zárult: „Lesz folytatás!”
Matolcsy György megtartotta tizenhat éve tett ígéretét: a Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme után megalakult második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztereként, majd 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnökeként folytatta a Széchenyi szellemét és útmutatását követő eredeti magyar modell felépítését. Holnapután, hétfőn pedig – miután tegnap a Sándor-palotában letette hivatali esküjét – megkezdi második jegybankelnöki ciklusát.
Úgy tűnik, a 6-os bűvös szám számára, hiszen a 2001 elején elindított Széchenyi-terv eredetileg hat évre szólt, és a most záruló hatéves mandátumát megduplázhatja. Erre az elmúlt harminc évben nem volt példa. Miként arra sem, hogy ilyen hosszú időn át ennyire szoros és gyümölcsöző együttműködés legyen a kormány és az MNB között. Ennek alapja az Orbán Viktor és Matolcsy György közötti, több mint két évtizedes szellemi és politikai szövetségesi kapcsolat, eszmei és értékközösség. A kormányfő szerdán az iparkamara gazdasági évnyitóján is megerősítette, a jegybank alkotmányos függetlensége nem azt jelenti, hogy közös célok érdekében nem dolgoznak össze. A gazdaságpolitikában szerinte egyszerre jelen kell lenni egy innovatív, bátor, nagy ívű távlatokat megcélzó közgazdasági gondolkodásmódnak, amit a jegybank elnöke képvisel, másfelől pedig egy józan, a földön két lábbal álló, a kasszát folyamatosan figyelemmel kísérő és a veszélyes kalandoktól a kormányt megvédeni képes pénzügyminiszter gondolkodásának. A két különböző szemléletet jól kell kombinálni, ami leginkább a kormányfő feladata.
A miniszterelnök azért javasolta újra Matolcsyt a jegybank élére, mert benne látja a garanciát arra, hogy az általa vezetett nemzeti intézmény, ahogy az elmúlt hat évben, úgy ezután is teljesíti három fő feladatát: biztosítja az árstabilitást, az ország pénzügyi biztonságát, és segíti a kormányt a gazdaságpolitikája megvalósításában. Ez utóbbi jegyében az MNB 2013 óta jelentős mértékben hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz, most közzétett új, háromszázharminc pontos versenyképességi programjának megvalósításával pedig folytatódhat Magyarország sikeres európai felzárkózása.
A magyar modell működik, de még nincs kész, az alkotók nem pihenhetnek. Sőt ahhoz, hogy 2030-ig bekerüljünk az unió öt legélhetőbb országa közé – ezt a nagy célt Orbán Viktor tavaly májusi beiktatási beszédében tűzte ki –, még magasabb sebességbe kell kapcsolni a kormánynak, a jegybanknak és a gazdasági szereplőknek. Végső soron mindnyájunknak.
A nemzeti gazdaságfejlesztési tervet a polgári kormány „igazi talpkőnek” szánta, és annak is bizonyult. Valóságos gazdaságpolitikai fordulatot hozott azáltal, hogy összekapcsolta a növekedést és a fogyasztást az észszerű és óvatos pénzügyi politikával, s elindította Magyarország felzárkózását a fejlett Európához. A könyv szerzője, Matolcsy György elárulta, azért lett a program névadója a „legnagyobb magyar”, mert ő biztatott minket arra, hogy merjünk nagyok lenni, építeni és alkotni, követni a jó külföldi példákat, de közben megtalálni az eredeti magyar megoldásokat. A máig érvényes és tanulságos könyv a volt gazdasági miniszter ígéretével zárult: „Lesz folytatás!”
Matolcsy György megtartotta tizenhat éve tett ígéretét: a Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme után megalakult második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztereként, majd 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnökeként folytatta a Széchenyi szellemét és útmutatását követő eredeti magyar modell felépítését. Holnapután, hétfőn pedig – miután tegnap a Sándor-palotában letette hivatali esküjét – megkezdi második jegybankelnöki ciklusát.
Úgy tűnik, a 6-os bűvös szám számára, hiszen a 2001 elején elindított Széchenyi-terv eredetileg hat évre szólt, és a most záruló hatéves mandátumát megduplázhatja. Erre az elmúlt harminc évben nem volt példa. Miként arra sem, hogy ilyen hosszú időn át ennyire szoros és gyümölcsöző együttműködés legyen a kormány és az MNB között. Ennek alapja az Orbán Viktor és Matolcsy György közötti, több mint két évtizedes szellemi és politikai szövetségesi kapcsolat, eszmei és értékközösség. A kormányfő szerdán az iparkamara gazdasági évnyitóján is megerősítette, a jegybank alkotmányos függetlensége nem azt jelenti, hogy közös célok érdekében nem dolgoznak össze. A gazdaságpolitikában szerinte egyszerre jelen kell lenni egy innovatív, bátor, nagy ívű távlatokat megcélzó közgazdasági gondolkodásmódnak, amit a jegybank elnöke képvisel, másfelől pedig egy józan, a földön két lábbal álló, a kasszát folyamatosan figyelemmel kísérő és a veszélyes kalandoktól a kormányt megvédeni képes pénzügyminiszter gondolkodásának. A két különböző szemléletet jól kell kombinálni, ami leginkább a kormányfő feladata.
A miniszterelnök azért javasolta újra Matolcsyt a jegybank élére, mert benne látja a garanciát arra, hogy az általa vezetett nemzeti intézmény, ahogy az elmúlt hat évben, úgy ezután is teljesíti három fő feladatát: biztosítja az árstabilitást, az ország pénzügyi biztonságát, és segíti a kormányt a gazdaságpolitikája megvalósításában. Ez utóbbi jegyében az MNB 2013 óta jelentős mértékben hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz, most közzétett új, háromszázharminc pontos versenyképességi programjának megvalósításával pedig folytatódhat Magyarország sikeres európai felzárkózása.
A magyar modell működik, de még nincs kész, az alkotók nem pihenhetnek. Sőt ahhoz, hogy 2030-ig bekerüljünk az unió öt legélhetőbb országa közé – ezt a nagy célt Orbán Viktor tavaly májusi beiktatási beszédében tűzte ki –, még magasabb sebességbe kell kapcsolni a kormánynak, a jegybanknak és a gazdasági szereplőknek. Végső soron mindnyájunknak.