Vélemény és vita

Makacs dolgok

Álláspont. Jó állapotban van a gazdaság? Ez a kérdés díszelgett az ATV-n, miközben jó negyedórán keresztül Surányi György kétszeresen is volt jegybankelnököt kérdezték a témában

Beszédes csendek tarkították az interjút. Nem nyúltak hosszúra, de élő egyenesben néhány másodperc is sokatmondó. Ilyen csend volt rögtön az első kérdés után, amit Surányi azzal tört meg, hogy kétségtelen tény, az elmúlt két évben a gazdaság növekedése tekintélyes. Még azt is megkockáztatta, hogy az idei GDP-arányos növekedés közelebb lesz az öt százalékhoz, mint a négy és félhez, ami tőle, kétszeresen is volt jegybankelnöktől, legalábbis bátor kijelentés.

Aztán persze úgy folytatta, hogy ez a teljesítmény a régióban is csak átlagos, sőt ha az elmúlt tíz évet nézzük, akkor a növekedés átlagosan évi két százalék körül mozog. Arról nem beszélt, hogy az unió gyarapodása is ekkora, és arról sem, hogy a harmadik negyedévi magyar bővülés az unióban dobogót ér, és a közösségi átlag több mint duplája.

Azt is megkérdezték tőle, ilyen GDP-növekedésre mikor volt példa, mire azt mondta, három hasonló évre emlékszik, 1997-re, 1998-ra, 1999-re és 2000-re. Hogy ez persze négy év, azon ne akadjunk fenn, a közgazdászok gyakran másként ítélik meg ugyanazokat a folyamatokat, még akkor is, ha a számok gyakran a tényeknél is makacsabb dolgok. De vissza az interjúhoz, amelyben Surányi nem emlegette, hogy ebből a négy évből kettő teljesen tisztán nem a szocialista–szabad demokrata, hanem az első Orbán-kormány idejére esett. Amelynek minden valószínűség szerint a ’98-as eredményekben is volt némi szerepe. Az MNB egykori vezetője a GDP-arányos államadósságról is megemlékezett, kiemelve, hogy 1995 és 2001 között az kilencvenről ötvenegy százalékra esett, de kormányokról és teljesítményről megint keveset szólt. Összességében Surányi arról beszélt, hogy nagyon sok dolog jó, nagyon sok dolog remekül halad – még sincs rendben tulajdonképpen semmi.

Ezt az ellenzéktől persze megszokhattuk, nem érdemes rajta fennakadni. Ellenpontozásul idézzük Patai Mihályt, a bankszövetség jelenlegi elnökét, aki a hónap elején azt mondta, „azért különleges ez a mostani helyzet, mert most fordul elő először, hogy van egy tartós növekedési ciklusunk, hét-tíz év minimum, és a legfontosabb makromérlegek rendben vannak”.

Tegnap megszólalt Varga Mihály is, aki – mintegy helyretéve Surányi kelletlen optimizmusát – úgy nyilatkozott, az idén 4,6 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, ami jó, mert a kormány célkitűzése 4,3 százalék volt. A pénzügyminiszter azt is hozzátette, hogy a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzéseket folyamatosan javították a gazdaságkutató intézetek, az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank, de még az Európai Bizottság is. Csak az utóbbi két testületet tekintve ez is ellenpontozás. Mint ahogy az is – bár ezek ugyancsak makacs dolgok, hiszen tények –, hogy a foglalkoztatottak száma idén átlépte a 4,5 milliót, az első tíz hónapban 8,6 százalékkal emelkedtek a reálbérek, a nettó átlagkeresetek pedig hatvanöt százalékkal növekedtek 2010 óta. Az idei államháztartási hiány 2,4 százalék alatt marad, míg a GDP-arányos államadósság várhatóan hetvenkét százalék alá csökken, jövőre pedig folytatódnak az adócsökkentések.

Az tehát nem kérdés, hogy jó állapotban van a gazdaság. És mivel Surányi György kétszeresen is volt jegybankelnök, nem felesleges még egyszer hangsúlyozni, hogy az ATV nézőinek lelki békéjét is helyrezökkentsük valamelyest: jó állapotban van a gazdaság.

És abban is marad, például azért, mert jövőre négy százalék körüli bővülést vár a kormány.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom