Magasan a mérce

A kazanyi világbajnokság záróünnepségén Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nagyon pontosan fogalmazta meg a magyarok tennivalóját, mert azt kívánta, hogy a 2017-es budapesti világbajnokság rendezése hasonlóan sikeres legyen, úszóink pedig annyi érmet nyerjenek, mint most, az oroszországi világversenyen. Ezzel pedig nagyon magasra tette a mércét.

Sokszor mondják, hogy magyar sikersportágak nem tartoznak a legnépszerűbb világsportok közé, közvetve persze utalva arra is, hogy például labdarúgásban, kosárlabdában vagy atlétikában távol vagyunk a nemzetközi élmezőnytől. Az úszás azonban a kivételek közé tartozik, hiszen nincs a világon olyan ország, ahol ne űznék ezt az alapsportágat, például csak az Egyesült Államokban a különböző korosztályokban kétmillió úszót tartanak nyilván. A múlt heti világbajnokságon 190 ország versenyzői küzdöttek a helyezésekért, s közülük az összesített éremtáblázaton Magyarország tíz éremmel a nyolcadik helyen végzett, olyan korábbi vizesnagyhatalmakat megelőzve, mint Japán, Németország, Hollandia, Spanyolország.

Még kedvezőbb sportolóink világbajnoki szereplése, ha Olasz Anna 25 kilométeres nyíltvízi ezüstjét nem számítjuk – de természetesen megsüvegeljük és gratulálunk neki –, és csak a „medencében” nyert úszóérmeket nézzük. A táblázaton az Egyesült Államok végzett az élen Ausztrália előtt, a magyar válogatott pedig három arany-, két ezüst- és négy bronzérmével hatodik lett, és öt dobogós helyezéssel szerzett többet a házigazda orosz csapatnál, amely egy arany-, egy ezüst- és két bronzéremmel csak tizenegyedik a táblázaton. A mi csapatunkból egymaga Cseh László nyert majdnem ennyit, Hosszú Katinka pedig két arany- és egy bronzérmével egymaga megelőzte a teljes orosz válogatottat.

Ebből is kiderül, hogy ez a két magyar úszó nemzetközi viszonylatban is milyen kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A már ötszörös világbajnok Hosszú Katinka a jelenlegi élmezőny egyik legjobbja, s ha nem vállalja túl magát, akkor jövőre a riói olimpián is folyatódhat sikersorozata. Cseh László pedig példát mutatott – nem csak az úszóknak –, hogy egy eredményes pályafutás utolsó fázisában is, ha van hit, akarat, elszántság és szorgalom, akkor meg lehet újulni. Ráadásul a korábbi vegyesúszó pillangózva nyert arany-, ezüst- és bronzérmet Kazanyban. A mellúszó Gyurta Dániel győzelmi sorozata ugyan megszakadt, szoros csatában harmadik lett, de aki ismeri olimpiai bajnokunk profizmusát, aligha kételkedik abban, hogy már Rióban visszaszerzi a mellúszás koronáját. És mögöttük is van utánpótlás, Verrasztó Dávid már a dobogó második, Kapás Boglárka a harmadik fokára állhatott. Minden idők egyik legsikeresebb világbajnoksága után – úszóink 1994-ben nyertek szintén tíz érmet – bizakodva várhatjuk a jövő évi olimpiát.

Némi meglepetésre a világ sportjában eddig ismeretlen Kazany szinte hibátlan vb-t rendezett. Nem csak udvariasságból mondta Julio C. Maglione, a nemzetközi szövetség elnöke a záróünnepségen, hogy a világbajnokságok történetének talán legcsodálatosabb fejezetét írták Kazanyban, ahol otthon érezték magukat, mert a város az eddigi legjobb vb házigazdája volt. Orbán Viktor miniszterelnök a következő, 2017-es világbajnokság rendező országának képviseletében, amikor átvette a FINA zászlaját, szintén elismerően szólt a kazanyi szervezésről. A magyar kormányfő beszédében elmondta, Kazanyban magasra került a mérce, de a magyarok mindent megtesznek a hasonlóan sikeres rendezésért.

Pedig Budapest jelentős hátránnyal indult, hiszen míg Tatárország fővárosa hat évig készülhetett a vb-re, addig a magyar fővárosnak – Mexikó visszalépése után – beugróként erre mindössze két éve jut. Viszont az országnak olyan kormánya van, amely nemcsak hirdeti, hogy a sport stratégiai ágazat, hanem kiemelten támogatja is. A kazanyi eredmények azt mutatják, nem hiába, az új uszodaközpont pedig már épül.