Vélemény és vita
Lendkerék
Álláspont. Kezdjük azzal, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában a három jobbikoson kívül nincs ellenzéki képviselő
Akkor sem, ha az LMP delegálta Gémesi Györgyöt, ő ugyanis összeférhetetlenség miatt – egyelőre – nem vehet részt a testület munkájában. A grémiumban azonban hét fideszes honatya dolgozik. Csak azért, hogy a hatalmas választási zakó után tudatosítsuk, mennyire fontos a baloldalnak, a szocialistáknak és az őket bedarálni akaró Demokratikus Koalíciónak és mindenféle liberális utódpártnak a vidék, a vidéki Magyarország, ahol úgy elkalapálták őket, hogy négy év múlva is emlegetni fogják. Hozzáállásukból látható, hogy ennyire – vagyis semennyire.
Erre ne felejtsünk el emlékezni. És a Mécs gyerek vidékieket gyalázó dolgozatáról sem.
Az ilyen pórias dolgoktól elszakadva folytassuk azzal, hogy a KSH tegnapi első becslése szerint az idén, az első negyedévben a bruttó hazai termék, azaz a GDP 4,4, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá a legnagyobb mértékben. Utóbbi kettő azért fontos, mert a növekedés mindkét területen azt jelenti, hogy egyre többet költünk. Mi, emberek, vidéken és a fővárosban, mert van miből.
Összehasonlításképpen, citáljuk a német gazdaságot, amely ugyan tizenöt éve folyamatosan erősödik, de az erősödés mértéke egyre gyengébb, az idén március végéig csak 0,3 százalékos volt a német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint. Ráadásul 0,4 százalékos bővülést vártak, az eredmény tehát elmarad a várakozásoktól – mutattak rá szakértők, megjegyezve azt is, hogy a német éves GDP-növekedés 2,3 százalékra lassult az idei első három hónapban a negyedévvel korábbi 2,9 százalékról.
Ez az adatsor természetesen sok mindenre utal. Például arra, hogy ha az a sok befogadott migránsember bármit dolgozna, akár még zabot is hegyezhetne, akkor a német gazdaság nem két százalékkal bővülne, hanem sokkal többel. Mert a németek a hegyezett zabnak is találnának piacot, teremtenének keresletet. De erről egyelőre nincs szó, és a dolgok állását tekintve, nem is lesz. Pedig jó lenne, ha lenne, mert a magyar gazdaság is sok szállal kötődik a némethez, szurkoljunk hát neki.
A végtelen hazai pusztákra visszatérve, az itteni eredmények meg éppen meghaladják az előrejelzéseket, mert a GDP-növekedés gyorsabb volt a vártnál. És itt megint citálni kell egy adatot, most az euróövezetit, amely úgy szól, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban 2,5, illetve 2,4 százalékkal bővült GDP – akkor, amikor nálunk 4,7 százalékos volt a növekedés. Ami szép ellentétpár, és bizakodásra ad okot, nem véletlenül hangsúlyozta tegnapi meghallgatásán Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt, nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok maradnak, és az országban munkaalapú társadalom épül.
A huhogók és a mezőgazdasági bizottságot látványosan semmibe vevő baloldaliak és liberálisok a következő negyedévekben – szintén elemzők szerint – a lakás- és irodapiaci átadási hullámra, a felgyorsuló állami, uniós és feldolgozóipari beruházások hatására gyorsuló gazdasági növekedésre számíthatnak, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat. Természetesen erre számíthatunk mi is. De ez nekünk jó hír. Mert a magyar gazdaság, mint egy lendkerekes kisautó, amit csak egyszer kell jól meglökni, egy darabig még hasítani fog. Ráadásul az irány továbbra is helyes.
Erre ne felejtsünk el emlékezni. És a Mécs gyerek vidékieket gyalázó dolgozatáról sem.
Az ilyen pórias dolgoktól elszakadva folytassuk azzal, hogy a KSH tegnapi első becslése szerint az idén, az első negyedévben a bruttó hazai termék, azaz a GDP 4,4, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá a legnagyobb mértékben. Utóbbi kettő azért fontos, mert a növekedés mindkét területen azt jelenti, hogy egyre többet költünk. Mi, emberek, vidéken és a fővárosban, mert van miből.
Összehasonlításképpen, citáljuk a német gazdaságot, amely ugyan tizenöt éve folyamatosan erősödik, de az erősödés mértéke egyre gyengébb, az idén március végéig csak 0,3 százalékos volt a német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint. Ráadásul 0,4 százalékos bővülést vártak, az eredmény tehát elmarad a várakozásoktól – mutattak rá szakértők, megjegyezve azt is, hogy a német éves GDP-növekedés 2,3 százalékra lassult az idei első három hónapban a negyedévvel korábbi 2,9 százalékról.
Ez az adatsor természetesen sok mindenre utal. Például arra, hogy ha az a sok befogadott migránsember bármit dolgozna, akár még zabot is hegyezhetne, akkor a német gazdaság nem két százalékkal bővülne, hanem sokkal többel. Mert a németek a hegyezett zabnak is találnának piacot, teremtenének keresletet. De erről egyelőre nincs szó, és a dolgok állását tekintve, nem is lesz. Pedig jó lenne, ha lenne, mert a magyar gazdaság is sok szállal kötődik a némethez, szurkoljunk hát neki.
A végtelen hazai pusztákra visszatérve, az itteni eredmények meg éppen meghaladják az előrejelzéseket, mert a GDP-növekedés gyorsabb volt a vártnál. És itt megint citálni kell egy adatot, most az euróövezetit, amely úgy szól, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban 2,5, illetve 2,4 százalékkal bővült GDP – akkor, amikor nálunk 4,7 százalékos volt a növekedés. Ami szép ellentétpár, és bizakodásra ad okot, nem véletlenül hangsúlyozta tegnapi meghallgatásán Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt, nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok maradnak, és az országban munkaalapú társadalom épül.
A huhogók és a mezőgazdasági bizottságot látványosan semmibe vevő baloldaliak és liberálisok a következő negyedévekben – szintén elemzők szerint – a lakás- és irodapiaci átadási hullámra, a felgyorsuló állami, uniós és feldolgozóipari beruházások hatására gyorsuló gazdasági növekedésre számíthatnak, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat. Természetesen erre számíthatunk mi is. De ez nekünk jó hír. Mert a magyar gazdaság, mint egy lendkerekes kisautó, amit csak egyszer kell jól meglökni, egy darabig még hasítani fog. Ráadásul az irány továbbra is helyes.