Lefejezős videó

Képeket sem akarok látni belőle, semmit, önmagában ugyanis már a hír is sok, amely összefoglalja, hogy mi is történt tulajdonképpen. Nem néztem meg a lefejezős videót, és nagyon remélem, hogy nem vagyok egyedül ezzel.

Egészen biztosan kifordult volna a gyomrom, ha megnézem, de nem érzékenységből tartózkodtam tőle. Túl egyszerű lenne azt mondani, hogy nem emberek azok, akik ilyesmire vetemednek, s hogy nincs az az eszme, az a szabadságharc, amelyet ilyen módszerekkel igazolni lehetne.

Akárhogy számoljunk is, a hírekben legtöbbet szereplő zenész az elmúlt hét végén egy bizonyos londoni rapper, L. Jinny, polgári nevén Abdel-Majed Abdel Bary volt. Őt azonosították ugyanis a hatóságok mint az amerikai újságíró, James Foley gyilkosát. Aztán persze sietnünk kell gyorsan pontosítani, és minden igazi, valódi zenésztől elnézést és bocsánatot kérni. Nem zenész ez az ember, hanem egy utolsó utáni, senkiházi gyilkos. S ahogy a lefejezős videóját sem néztem meg, úgy nem keresek rá most a korábbi felvételeire sem, amelyeket még a BBC is játszott.

Világháború zajlik a szemünk előtt, amelynek mindannyian a részesei vagyunk, s amely a modern technika eszközeivel – számítógépek, világháló, műholdak, mobiltelefónia –, az alapvető emberi kíváncsiságot kihasználva, mindenhol zajlik, a legeldugottabb kis porfészekben is, Röcsögefalvától az ENSZ New York-i központjáig, Bivalytaszajtanádtól a brüsszeli uniós intézményekig. Ez egy olyan világháború, amelynek hatásai alól az egyszerű ember gyakorlatilag képtelen kivonni magát. És minden letöltés, minden internetes keresés a terroristáknak kedvez, mert ezáltal érik el céljukat. Így teszik az egyszerű hétköznapi embert is a saját ügynökükké…

Ezért sem nézem meg a videóikat, akárhányat is készítsenek még, mert ez már megint egy olyan kígyózó sor, amelybe nem vagyok hajlandó beállni.