Kíváncsi magyarok

 Illetve hát a népszerűség ugyan vitatható, de az adatokból kiderül, hogy mi után kutakodott, mely keresőszavakat használta a leggyakrabban a világháló szorgos magyar népe. Az pedig, hogy néhány bulvárlap vagy internetes portál öles címekkel megdöbbentő eredményekről beszél, inkább – némi jóindulattal – csak a szenzációhajhászat és a kattintásvadászat kategóriájába sorolható.
Különösebb meglepetés ugyanis az idén sem ért bennünket. Amennyiben hasonlóképp összegezzük az év eseményeit, akkor nyilvánvalóan láthatjuk, hogy ezeknek megfelelően alakultak a kattintásszámok, illetve az internetes keresések is. Több év után még mindig kitartóan vezetnek a valóságshow-k, a legtöbb magyar ugyanis ebben az esztendőben is a ValóVilág 6-ról szeretett volna érdekességeket, pikantériákat, titkokat, csodákat, különlegességeket, talán vetkőzős, meztelen videókat is előkotorni a világháló mélyéről a Google segítségével.

A nyáron a labdarúgó-világbajnokság mindent vitt és mindent vert, mint a németek a házigazdákat az elődöntőben. De legalább ennek a nagy nemzetközi sporteseménynek köszönhetjük azt is, hogy az idén végre végérvényesen kiderült: a brazil világos lager sör sokkal jobb, mint a brazil foci. Az egyik nagy nemzetközi áruházlánc (multi, no…) ugyanis ebből az alkalomból pályára – értsd: a polcokra – küldte nemzetközi sörválogatottját. Vagyis a tornán részt vevő országok sörkülönlegességeivel töltötte fel a kínálatát, így kortyolhattuk a meccsek közben a tévé előtt, izgulva, szurkolva, tombolva a horvát Karlovackót, az argentin Quilmest, az amerikai Miller Genuine Draftot, az angol Newcastle Brown Ale-t, a mexikói Corona Extrát, a francia Kronenbourgot és egyéb szokatlan ritkaságokat.

A Google arról persze nem rendelkezik adatokkal – vagy, ha rendelkezik, most nem hozta nyilvánosságra –, hogy mennyire jött be az áruházláncnak ez a reklámkampány, tény azonban, hogy a valóságshow-k mellett a labdarúgó-világbajnokság volt az év slágere az internetes keresésekben.

Politikai szempontból is maratoni év volt az idei: háromszor tartottunk választásokat, háromszor dübörgött/dühöngött a kampány, háromszor kellett fontos döntéseket meghozni, így hát az sem meglepő, hogy a „választás 2014” is kiemelt helyezést ért el a rangsorban – talán épp a számmisztika jegyében végzett Magyarországon a harmadik helyen. A hazai teátrumok keresési toplistáját a Madách Színház, a múzeumokét pedig a Szépművészeti Múzeum vezeti.

A külföldi személyiségek közül ebben az évben a magyarok leginkább a tavaly december végén egy síbalesetben súlyosan megsérült Michael Schumacher volt Forma-1-es pilóta állapotáról szerettek volna megtudni valamit az interneten, de hasonlóan nagy volt az érdeklődés az eurovíziós dalfesztivál győztese, az osztrák Conchita Wurst iránt is. Augusztusban követett el öngyilkosságot a nagyszerű amerikai színész, Robin Williams, akinek tragédiája ugyancsak felkeltette a világháló szorgos és kíváncsiskodó közösségének az érdeklődését.

Érdekes adat, hogy manapság havonta több száz milliárd keresést indítanak a Google keresőjében, de még így is minden száz ilyen kutakodásból átlagosan tizenöt olyan van, amire korábban még soha senki nem keresett rá. Ezzel együtt is azonban csak akkor lehetnénk igazán büszkék ezekre az adatokra, ha a valóságshow-k végre nemcsak, hogy az élről kerülnének le, hanem a hazai toplistáról is végérvényesen eltűnnének. S talán az életünkből is… No jó, az persze már csak a saját személyes radikalizmusom, hogy én bizony ezekre a műsorokra iszonyatos mértékű különadókat vetnék ki. Sajnos azonban akármennyi pénz folyna is be ebből, sohasem lehetne elég azoknak a károknak az ellensúlyozására, amelyeket a valóságshow-k már puszta létezésükkel is okoznak az emberi fejekben.