Kicsik, nagyok és a lumbágós szocik

Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat legendás középcsatára amikor a külföldi edzősködésből hazatért, a Budapesti Spartacus NB II.-es csapatának edzője lett. Itt játszott két későbbi magyar szövetségi kapitány, Mezey György és Egervári Sándor. A balbekket Mihalecz Boldizsárnak hívták. Egy hazai bajnoki előtti eligazításon Hidegkuti óva intett, Boldikám, a szélsője veszett gyors, vigyázzon. „Nándi bácsi, az illető sérült, nem játszik” – kért szót a balbekk. Hidegkuti eztán a jobbhátvéd, Egervári figyelmét hívta fel a balszélső beíveléseire, mire Egervári: „Nándi bácsi, kiállították a múltkor, nem játszhat.”A center kapcsán Mezeyt igazította el a mester a fejjátéka okán, mire Mezey is jelentkezett: „Nándi bácsi, most találkoztam vele a büfében, kiújult a lumbágója, nem játszik.” Hidegkuti felhúzta a szemöldökét: „Rajtam maguk nem fognak ki! Tudják, mit! A nagyok fogják a nagyokat, a kicsik meg a kicsiket.”

Ez a történet jutott eszembe a magyarországi politikai ellenzék állapota, taktikázása, civakodása, újratöltött összefogósdija kapcsán, amelynek végtelenített folyamában nem tudni, ki kivel van, ki kivel nem akar együttműködni, ki honnan éppen hova tart, ki kit akar kiszorítani a „diktatúrát megdönteni igyekvő ellenállásból”. Az ellenzék két legerősebb pártja, a Jobbik és az MSZP éppen a totális szétesés felé tart, előbbi önmagát verte kupán, az ideológia után a szervezet is szétzilálódott, utóbbi pedig kitartóan küzd azért, hogy néhány kakas kicsit még kapirgálhasson a szemétdombon.

Az osztozkodás szappanoperájában aktuálisan az is kérdés, hogy a szocialista Horváth Csaba továbbra is a budapestieknek ígérjen ingyenbékávét vagy a zuglóiaknak esetleg mecsetet a városközpontba, az újdondász momentumos Fekete-Győr András pedig most épp azt a Gyurcsány Ferencet fényezi, akinek ellenében a politika porondjára lépett. Az illuzionista párbeszédes Karácsony Gergelynek teljesen mindegy, aktuálisan kit utál jobban, a Fideszt vagy az MSZP-t, Bajnait vagy Mesterházyt, neki csak az a lényeg, hogy a tagság és támogatottság nélküli pártja vezetőjeként osszanak neki valamilyen lapot.

Persze más ez a cicaharc, mint a régi. Kétszer nem lehet ugyanis ugyanabba a folyóba lépni – ezt már az új összefogás politikáját hirdetők mondják a szappanopera legújabb fejezeteiben. Az új csodafegyver a Mozgalom és az Előválasztás. A Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és unokatestvére, a volt LMP-s Hadházy Ákos által gründolt Mozgalom célja, hogy az ellenzéki pártokat egy csónakba gyűjtse a jövő évi önkormányzati választásokra, hogy „az egy mindenkiért, mindenki egyért” jegyében lehessen csatába szállni a végveszélyben lévő európai értékek, a jogállam és a demokrácia megmentése, a korrupció leküzdése érdekében.

A Mindenki Magyarországába várnak mindenkit, civilt és politikust, a zsidókat a parlamentben listázni akaró, ma már néppárti jobbikost, a magánbankárrá vált Gyurcsány Ferenc bukott kormányfőt, aki költségvetési csalással gyanúsított baloldali ügyvédnek és saját pártjának hitelez kamatra, aztán Karácsony Gergelyt, aki 2014-ben még azért támogatta az együttműködést az Együtt 2014-gyel, hogy „kihúzza a szocik s…ből az összefogást”, most meg náluk potyautaskodik, de visszatérhet Bokros Lajos is szeretetcsomagjaival, számítanak a parlamentben „cöfcöfcöf”-ző Tordai Bencére, s visszavárnák az asszonyverő Együtt-elnököt, kell a csapatba sípos ember is. Jöhet az MSZP bukott választmányi elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Botka László is.

Mi az, hogy jöhet! Jön. Szinte dörömböl. Nagyok hozzák a nagyokat.