Vélemény és vita

Kell egy kis biliárd

Álláspont. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama tegnap azt mutatta, hogy egy euró 318,92 forintot ért

Mindez valószínűleg nem dobogtatja meg a szíveket, az azonban sokkal inkább izgalmas folyamat, hogy tegnap a forint euróval szembeni árfolyama, ahogy a deviza­piaci zsargonban mondják, „benézett” a 318-as szint alá. Ez héthónapi rekord.

A történésekhez hozzátartozik az is, hogy a magyar deviza a héten komoly gyengülésnek indult, 323 fölött is járt a forint–euró-jegyzés. Ez a mostani szint viszont olyan, hogy már az elemzők is áttörésről beszélnek. Semmi rosszra nem kell gondolni, mindez azt jelenti, hogy a 318-as az a szint, amit ha elhagy a forint, akkor folytatódhat a további erősödése.

A gyengébb árfolyamhoz megint visszakanyarodva azt is meg kell jegyezni, hogy az elmúlt hónapokban a gyengébb forintot szépen megszokta mindenki, a piac beárazta a 320 körüli árfolyamot. Így tettek az exportpiacokra dolgozó cégek is, amelyek mindig örülnek egy kis „gyengélkedésnek”, és rosszabb néven veszik az erősödést – ám ez amióta a világ világ, pontosabban a külkereskedelem külkereskedelem, így van, és így is marad. Mindettől függetlenül azonban a pénz- és tőzsdevilág figyel Magyarországra, és ez még akkor is igaz, ha szereplői nem minden esetben találják el előrejelzéseikben a magyar gazdaságot reálisan bemutató számokat. Gondoljunk csak a tavalyi gazdasági teljesítményre, a GDP-növekedésre, ami a Pénzügyminisztérium szerint tavaly elérhette a 4,6 százalékot. Ezt a számot előrejelzéseiben, nem találta el se a Goldman Sachs, se a Deut­sche Bank, se az Erste Bank, se a JP Morgan, se az ING Bank. És a lista még csak nem is teljes – inkább példaértékű. Ugyanez vonatkozik az államháztartási hiány­ra is, ami szintén a Pénzügyminisztérium várakozása szerint tavaly két százalék körül – tehát bőven az uniós elvárások szerint – alakult. Itt kell megjegyezni és egyáltalán nem zárójelben, hogy a tavalyi gazdasági adatok azt mutatják, hogy a 2018-as költségvetés ugyancsak jól vizsgázott. És itt kell megjegyezni azt is, hogy arra a költségvetésre a Jobbik azt mondta: akkora nemet nyomnak rá, hogy „kiszakadjon a gomb a helyéről”. Az MSZP, amelynek fantáziája még egy jó ellenzéki riposztig sem terjed ki – de hát pártot az elnökéről – csak annyit bírt kinyögni, hogy komolytalan költségvetés volt, komolytalanul készítették elő, és olyan módosítókat nyújtottak be hozzá, ami százmilliárdos lyukat ütött volna a büdzsében. A költségvetést viszont a valóság komolyan vette.

Ezért ha ismét visszatérünk a forint erősödéshez és a nagyvilághoz, akkor azt is ki kell emelni, hogy a jegybankra is figyel a pénzvilág. Tavaly decemberben, miután az MNB döntött az alapkamat szinten tartásáról, már „értékelték” a nemzeti bank kommunikációs fordulatát, ami a monetáris szigorításra vonatkozott. Most Nagy Márton MNB-alelnökre figyeltek, aki a heti Euromoney konferencián mondta azt, hogy ha az adószűrt maginfláció három százalék fölé emelkedik – a legfrissebb adatok szerint 2,9 százalék –, akkor az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. És erre szinte kilőtt a forint árfolyama. Nem véletlen, hogy a lapunk által megkérdezett egyik elemző úgy fogalmazott, a nyilatkozattal az MNB nagyot lökött a biliárdgolyók közé. Mi csak annyit jegyzünk meg, a jegybankban nem vaktában hadonásznak a dákóval – és mivel a forint erősödését a decemberi uniós támogatások is erősítik, ráadásul a világgazdasági helyzet is jól alakul –, nagyon úgy tűnik, hogy jó játékosok vannak ott, akik több lépéssel előre gondolkodnak. És rendszeresen nyernek.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom