Vélemény és vita
Katalán ősz
Egyre jobban elmérgesedik a helyzet Spanyolországban az október 1-jére tervezett katalán függetlenségi népszavazás miatt
Pár napja a spanyol csendőrség házkutatást tartott több katalán kormányzati épületben, és magas rangú tisztviselőket vett őrizetbe. A csendőrök az alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért illegálisnak tartott önrendelkezési referendummal kapcsolatos dokumentumokat kerestek. Korábban már lefoglaltak propagandaanyagokat, de a madridi kormányzat minden egyéb módon is igyekszik megakadályozni a szerinte törvénysértő kezdeményezést. Szombati hír: a madridi központi kormányzat átvette az irányítást a katalán rendőrség felett. A felmérések szerint a katalánok többsége inkább maradna, mint függetlenedne, de ez most változhat, ahogy a referendumon való részvétel is. A leg-utóbbi, 2014-es „alternatív népszavazáson” a választók kevesebb mint fele vett részt, igaz, nyolcvan százalékuk az elszakadásra voksolt.
Az nem meglepő, hogy a kormány negligálni akarja a népszavazást, ám ezekkel az eszközökkel láthatóan inkább olajat önt a tűzre és az elszakadáspártiak malmára hajthatja a vizet. A vita legérdekesebb eleme talán az, hogy mindkét fél a demokráciára hivatkozik. Mariano Rajoy kormányfő szerint senki nem állhat a törvények felett, a referendum sérti a nemzeti szuverenitást, és az alkotmánybíróság is illegitimnek tartja. Kezdeményezésükkel és makacsságukkal a katalánok megcsúfolják a demokratikus intézményrendszert, magyarázta.
A katalánok szerint viszont nem lehet elvenni tőlük az önrendelkezéshez való jogot, és azt, hogy nemzetként dönthessenek arról, akarnak-e továbbra is a spanyol állam része lenni. Erről szól a demokrácia – érvelnek Barcelonában, ahol napok óta utcai zavargások zajlanak.
A madridi vezetés nyilván azért sem szeretné kiengedni a szellemet a palackból, mert nem csak egyetlen „büszke kisebbség” él Spanyolországban, hanem legalább még egy: a baszkok. Ők ráadásul nem csak szavakban tiltakoztak, az ETA nevű terrorszervezetük számos merényletet hajtott végre vezető spanyol tisztségviselők ellen az elmúlt évtizedekben. Bár az ETA már letette a fegyvert, attól még a baszkok semmivel sem szeretik jobban Spanyolországot.
Ha pedig a katalánok függetlenednek, az nem csak a baszkoknak jelentene bátorítást, hanem más európai kisebbségeknek, nemzetiségeknek is. Kérdés persze az is, mit gondol erről az Európai Unió vezetése, amely fennen hirdeti a demokráciát, de a legkevésbé sem szeretne felfordulást a kontinensen – megvan az enélkül is.
Az nem meglepő, hogy a kormány negligálni akarja a népszavazást, ám ezekkel az eszközökkel láthatóan inkább olajat önt a tűzre és az elszakadáspártiak malmára hajthatja a vizet. A vita legérdekesebb eleme talán az, hogy mindkét fél a demokráciára hivatkozik. Mariano Rajoy kormányfő szerint senki nem állhat a törvények felett, a referendum sérti a nemzeti szuverenitást, és az alkotmánybíróság is illegitimnek tartja. Kezdeményezésükkel és makacsságukkal a katalánok megcsúfolják a demokratikus intézményrendszert, magyarázta.
A katalánok szerint viszont nem lehet elvenni tőlük az önrendelkezéshez való jogot, és azt, hogy nemzetként dönthessenek arról, akarnak-e továbbra is a spanyol állam része lenni. Erről szól a demokrácia – érvelnek Barcelonában, ahol napok óta utcai zavargások zajlanak.
A madridi vezetés nyilván azért sem szeretné kiengedni a szellemet a palackból, mert nem csak egyetlen „büszke kisebbség” él Spanyolországban, hanem legalább még egy: a baszkok. Ők ráadásul nem csak szavakban tiltakoztak, az ETA nevű terrorszervezetük számos merényletet hajtott végre vezető spanyol tisztségviselők ellen az elmúlt évtizedekben. Bár az ETA már letette a fegyvert, attól még a baszkok semmivel sem szeretik jobban Spanyolországot.
Ha pedig a katalánok függetlenednek, az nem csak a baszkoknak jelentene bátorítást, hanem más európai kisebbségeknek, nemzetiségeknek is. Kérdés persze az is, mit gondol erről az Európai Unió vezetése, amely fennen hirdeti a demokráciát, de a legkevésbé sem szeretne felfordulást a kontinensen – megvan az enélkül is.