Vélemény és vita
Kapaszkodó a vállalkozásoknak
Álláspont. Meglehetősen optimista és merész kijelentés volt a 2010-ben hivatalba lépő kormány vezetői részéről, hogy tíz év alatt egymillióval növelik a foglalkoztatottak számát Magyarországon
Ezt akkor nemcsak az ellenzék, hanem mértéktartó gazdasági szereplők is megmosolyogták, de legalábbis erős kétkedéssel fogadták.
Hogy miért? Azért, mert abban az évben, nagyrészt nyolc év felelőtlen gazdaságpolitikája miatt, a pénzügyi összeomlás szélén táncolt az ország, az államadósság és a munkanélküliség az egekben volt, a lakosság pedig a devizahitelek terheit nyögte. Egy hajszál választott el minket attól, hogy Görögország sorsára jussunk, és hitelezőinknek újabb és újabb mentőövért könyörögjünk. Emellett a foglalkoztatottak mintegy hetven százalékát adó hazai kis- és középvállalkozásokra (kkv) szintén az eladósodás és a tőkehiány volt a jellemző, miközben az európai versenytársaik kondíciói sokkal biztatóbbak voltak.
A pénzügyi stabilitás megteremtése, az államadósság megfékezése mellett a hazai kkv-k feltőkésítésére volt a legnagyobb szükség, hiszen azt már az általános iskolások is tudják Széchenyi István nevével összefüggésben, hogy tőke és hitel nélkül nincs gazdaság. Aztán nem utolsósorban a fegyelmezett pénzügyi politikának és a világgazdasági konjunktúrának köszönhetően növekedési pályára állt az ország. A foglalkoztatottság folyamatos rekordokat dönt, idén május–júliusra eljutottunk oda, hogy 4 millió 434 ezren dolgoztak a munkaerőpiacon, ami a rendszerváltás óta csúcsnak számít, és már csupán százkilencvenháromezren voltak munka nélkül.
A gazdasági válságot követő években a kkv-k feltőkésítése azért volt nehéz, mert a kereskedelmi bankok alig és rendkívül rossz feltételekkel nyújtottak hitelt az amúgy is eladósodott, versenyképtelen, referenciával és kellő biztosítékokkal nem rendelkező cégeknek.
Az utat a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (NHP) nyitotta meg. A jegybank közreműködésével megvalósult a hitelezési fordulat Magyarországon, ami két százalékponttal járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, az NHP három szakaszában 2800 milliárd forint kedvező kamatozású hitel került csaknem negyvenezer kkv-hoz. A másik fogódzó a Kavosz Széchenyi-kártya hitelprogramja, amely 2002-ben indult, és sok vállalkozásnak nyújtott segítséget. Tegnap adták át a negyedmilliomodik Széchenyi-kártyát, és a program legtöbb hiteltípusában százmillió forintra emelték a felvehető maximális hitelkeretet.
A hazai vállalkozások nincsenek magukra hagyva, még olyan abszurd kijelentések ellenére sem, hogy az állam indokolatlan támogatást ad a multiknak a hazai kkv-k rovására. Ebben annyi a varázslat, hogy – a világ bármely országához hasonlóan – a multinacionális vállalatokra vagyunk utalva, és ahhoz, hogy az erős nemzetközi versenyben idecsábítsuk őket, nyilván kedvezményeket kell adnunk nekik. Viszont ez nem aránytalan ahhoz képest, hogy mit tesznek le az asztalra. Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Bosch például háromszázhetvenmilliárd forintot fektetett be eddig nálunk, miközben húszmilliárd forint állami támogatásban részesült, és tizenötezer embernek ad munkát.
Ide tartozik, hogy 2010-hez és az MSZP–SZDSZ-kormányok regnálásához képest ma hétszázezerrel dolgoznak többen az országban, vagyis időarányosan teljesült az akkori vállalás. És ha így megy tovább, akkor kitart a gazdaság lendülete, és 2020-ban az egymilliomodik új munkavállalónak nem Botka László gratulál majd.