Vélemény és vita
Jó szelek fújnak
Álláspont. Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap átadta a 2019-es költségvetés tervezetét Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének
A jövő évi büdzsé, amit a Költségvetési Tanács már véleményezett és megfelelőnek talált, tulajdonképpen nem tartalmaz meglepetéseket, a benne szereplő számok egy részét már a lapunknak adott exkluzív interjúban is ismertette a pénzügyminiszter.
Ez a nyugalom azonban érdekes, mert hasonló, kiszámíthatóságot jelentő nyugalom tölti el az összes érdekeltet, akire a költségvetés hatással van. És hát a költségvetés mindenkire hatással van. A nyugati, keleti, déli és északi, na meg a hazai cégekre, az összes kis- és közepes vállalkozásra, amelyek most már sokadik éve tervezhetnek előre a rájuk vonatkozó pénzügyi és adójogszabályokkal és előírásokkal. Nem kell december végéig izgulniuk, hogy mit hoz majd az új esztendő, mire kell majd januárban rohammunkával készülni. És persze a büdzsé hatással lesz az ellenzékre is, amelynek semmi sem jó, még ez a kiszámíthatóság se, pedig ezzel biztosabban számolhatnak, mint az áprilisi választáson a magas részvétellel, ahol csak estig árazták be maguknak a demokráciát.
Ha számokat akarunk, akkor le kell írni, hogy 2019-es költségvetés 19 580,097 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal tervez, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya pedig a GDP 1,8 százaléka lesz. Emellett a tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami várhatóan meghaladja majd az unió átlagát. Hogy mennyivel, az persze még kérdéses, de nem téved nagyot, aki az első negyedéves adatok alapján a kétszeres szorzóval kalkulál. A 2019-es infláció várhatóan 2,7 százalékos lesz, amely sok cég, bank és elemző várakozásainak megfelel, és kellően magas ahhoz is, hogy egészséges mozgásban tartsa a gazdaságot. És ekkora mértékben emelkednek a nyugdíjak is. Ha pedig jól teljesít a gazdaság, ismét lesz nyugdíjprémium is, ahogy tavaly év végén is volt.
Rendkívül fontos tétel a költségvetésben a beruházásokra – és ezzel a gazdaság élénkítésére, további fejlődésére – szánt összeg. Négyezermilliárd forintról van szó. És ha ezek a beruházások, termőre fordulnak, akkor hatásuk, akár már a kivitelezés évében érzékelhető lesz. Emellett marad a kiszámítható adórendszer, nem változik a személyi jövedelemadó tizenöt százalékos szintje, maradnak a célzott áfacsökkentések, de két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amelynek hatására százmilliárd forint marad a vállalkozásoknál. Mindezek mellett minden területre ugyanannyit vagy még többet fordít a kormány, mint az idén, így az egészségügyre 101, az oktatásra 15, a kultúrára 68, a honvédelemre pedig 156 milliárd forinttal több pénz jut jövőre – és erre megint nem tud gombot varrni az ellenzék.
Illetve hát a liberálisok és a legmenőbb LMP-s zöldséges, Csárdi Antal azért csak megpróbálta. De az egyiknél tű nem volt, a másiknál meg cérna. Csárdi szerint „a jövő évi büdzsé nem ad választ az emberek mindennapi problémáira, annak legnagyobb vesztesei pedig a fiatalok és a jövő lesz”. Annak fényében, amint azt Varga Mihály is kifejtette, hogy „a kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt a jövő évi költségvetés tervezésekor”, Csárdi zöldséges félelmeinek nincs semmi alapjuk.
Mellesleg, ha a magyar gazdaság hajó, akkor a pénzügyek tengerén most jó szelek fújnak, és szerencsére nem Csárdi fűszeres a kapitány.
Ez a nyugalom azonban érdekes, mert hasonló, kiszámíthatóságot jelentő nyugalom tölti el az összes érdekeltet, akire a költségvetés hatással van. És hát a költségvetés mindenkire hatással van. A nyugati, keleti, déli és északi, na meg a hazai cégekre, az összes kis- és közepes vállalkozásra, amelyek most már sokadik éve tervezhetnek előre a rájuk vonatkozó pénzügyi és adójogszabályokkal és előírásokkal. Nem kell december végéig izgulniuk, hogy mit hoz majd az új esztendő, mire kell majd januárban rohammunkával készülni. És persze a büdzsé hatással lesz az ellenzékre is, amelynek semmi sem jó, még ez a kiszámíthatóság se, pedig ezzel biztosabban számolhatnak, mint az áprilisi választáson a magas részvétellel, ahol csak estig árazták be maguknak a demokráciát.
Ha számokat akarunk, akkor le kell írni, hogy 2019-es költségvetés 19 580,097 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal tervez, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya pedig a GDP 1,8 százaléka lesz. Emellett a tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami várhatóan meghaladja majd az unió átlagát. Hogy mennyivel, az persze még kérdéses, de nem téved nagyot, aki az első negyedéves adatok alapján a kétszeres szorzóval kalkulál. A 2019-es infláció várhatóan 2,7 százalékos lesz, amely sok cég, bank és elemző várakozásainak megfelel, és kellően magas ahhoz is, hogy egészséges mozgásban tartsa a gazdaságot. És ekkora mértékben emelkednek a nyugdíjak is. Ha pedig jól teljesít a gazdaság, ismét lesz nyugdíjprémium is, ahogy tavaly év végén is volt.
Rendkívül fontos tétel a költségvetésben a beruházásokra – és ezzel a gazdaság élénkítésére, további fejlődésére – szánt összeg. Négyezermilliárd forintról van szó. És ha ezek a beruházások, termőre fordulnak, akkor hatásuk, akár már a kivitelezés évében érzékelhető lesz. Emellett marad a kiszámítható adórendszer, nem változik a személyi jövedelemadó tizenöt százalékos szintje, maradnak a célzott áfacsökkentések, de két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amelynek hatására százmilliárd forint marad a vállalkozásoknál. Mindezek mellett minden területre ugyanannyit vagy még többet fordít a kormány, mint az idén, így az egészségügyre 101, az oktatásra 15, a kultúrára 68, a honvédelemre pedig 156 milliárd forinttal több pénz jut jövőre – és erre megint nem tud gombot varrni az ellenzék.
Illetve hát a liberálisok és a legmenőbb LMP-s zöldséges, Csárdi Antal azért csak megpróbálta. De az egyiknél tű nem volt, a másiknál meg cérna. Csárdi szerint „a jövő évi büdzsé nem ad választ az emberek mindennapi problémáira, annak legnagyobb vesztesei pedig a fiatalok és a jövő lesz”. Annak fényében, amint azt Varga Mihály is kifejtette, hogy „a kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt a jövő évi költségvetés tervezésekor”, Csárdi zöldséges félelmeinek nincs semmi alapjuk.
Mellesleg, ha a magyar gazdaság hajó, akkor a pénzügyek tengerén most jó szelek fújnak, és szerencsére nem Csárdi fűszeres a kapitány.