Vélemény és vita
Iszapbirkózás
A Mal Zrt.-vel kapcsolatos vörösiszapper kiváltotta a közvélemény felháborodását és elutasító reagálását.
A világban elfogadott általános nézet szerint a jogállamiságot és a valós demokráciát a társadalmakban működő fékek és ellensúlyok harmonikus rendszere biztosítja. A harmónia kifejeződését a civil társadalom reagálásában érhetjük tetten. A törvényalkotás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás együttesen garantálhatja a közjó térnyerését és a társadalmi élet biztonságát.
A „háromlábú szék” instabillá válik, ha például az igazságszolgáltatás iránti társadalmi bizalom megbillen. Ezért fontos, hogy a kiemelt közügyekre vonatkozó, a polgárok nagy többségének is figyelmére méltó bírósági döntéseket az igazságszolgáltatók közérthetően megmagyarázzák, és objektív alapon indokolják.
A Mal Zrt.-vel kapcsolatos vörösiszapper kiváltotta a közvélemény felháborodását és elutasító reagálását. Ennek oka az is lehet, hogy a konkrét üggyel foglalkozók és érintettek, többek között az újságírók, igazságügyi szakértők, ügyvédek és talán a bíróság sem kellő mértékben inter-pretálta a döntést. A polgárok vitatják a szakszerűséget, az érdekektől mentes, kiegyensúlyozott elemzést.
Egyre jobban felerősödik az a vélemény, hogy a felelősök elszámoltatása és a közigazság primátusa háttérbe szorul, így az igazság fogalma és a jogszolgáltatás kapcsolata diszharmonikussá válik. Az emberek többsége szerint a vörösiszap-katasztrófa emberi mulasztások következménye. Nem lehet természeti katasztrófáról beszélni, hiszen annak beteljesülése – definíciója szerint – nem elhárítható. A vörösiszap-tároló 1998-as megépítése óta veszélyes üzemnek nyilvánult, folyamatos környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb biztonsági vizsgálatokra volt kötelezett. Az üzemeltetők felelőssége nem zárható ki, legfeljebb a hatósági ellenőrzések kapcsán lehet megosztható.
Figyelmeztető lehet, hogy világhírű filmalkotások mutatják be az ellenőrző hatóságok és a cégek közötti korrupciót, miközben emberek sokaságát érheti súlyos katasztrófa. A védelmi beruházások elodázása profitérdekből is történhet. Ezért sem lehet közömbös, hogy a Mal Zrt.-ből jócskán meggazdagodó privatizátorok együttműködése a hatóságokkal miként alakult. Egy biztos, hogy a sztárügyvédek jól végezték munkájukat, és a kijelölt szakértők segítségével, levélíróink véleménye szerint, kellő nyomás alá tudták helyezni az eljáró bíróságot.
Most azonban a civilek következnek, akik bíznak a közerkölcs erejében és az igazságszolgáltatás elfogulatlanságában. Ők azok, akik nem hiszik, hogy a Mal Zrt. vezetőinek felelőssége a tíz ember halálát okozó és a harmincnyolcmilliárd forint kárt jelentő esetben fantomizálható.
Reméljük, hogy az igazságszolgáltatás kereke a jogállamiság égisze alatt tovább gurul, és most már megalapozottan gyors megnyugvással szolgál a közérdek védelmezőinek.
A CÖF-CÖKA, figyelembe véve támogatóinak kérését, levélben fordult a Kúria elnökéhez, és a levélben megfogalmazottakkal egyetértők aláírásának gyűjtését megkezdte. A nyílt levelet a médiumokhoz eljuttatjuk.
A „háromlábú szék” instabillá válik, ha például az igazságszolgáltatás iránti társadalmi bizalom megbillen. Ezért fontos, hogy a kiemelt közügyekre vonatkozó, a polgárok nagy többségének is figyelmére méltó bírósági döntéseket az igazságszolgáltatók közérthetően megmagyarázzák, és objektív alapon indokolják.
A Mal Zrt.-vel kapcsolatos vörösiszapper kiváltotta a közvélemény felháborodását és elutasító reagálását. Ennek oka az is lehet, hogy a konkrét üggyel foglalkozók és érintettek, többek között az újságírók, igazságügyi szakértők, ügyvédek és talán a bíróság sem kellő mértékben inter-pretálta a döntést. A polgárok vitatják a szakszerűséget, az érdekektől mentes, kiegyensúlyozott elemzést.
Egyre jobban felerősödik az a vélemény, hogy a felelősök elszámoltatása és a közigazság primátusa háttérbe szorul, így az igazság fogalma és a jogszolgáltatás kapcsolata diszharmonikussá válik. Az emberek többsége szerint a vörösiszap-katasztrófa emberi mulasztások következménye. Nem lehet természeti katasztrófáról beszélni, hiszen annak beteljesülése – definíciója szerint – nem elhárítható. A vörösiszap-tároló 1998-as megépítése óta veszélyes üzemnek nyilvánult, folyamatos környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb biztonsági vizsgálatokra volt kötelezett. Az üzemeltetők felelőssége nem zárható ki, legfeljebb a hatósági ellenőrzések kapcsán lehet megosztható.
Figyelmeztető lehet, hogy világhírű filmalkotások mutatják be az ellenőrző hatóságok és a cégek közötti korrupciót, miközben emberek sokaságát érheti súlyos katasztrófa. A védelmi beruházások elodázása profitérdekből is történhet. Ezért sem lehet közömbös, hogy a Mal Zrt.-ből jócskán meggazdagodó privatizátorok együttműködése a hatóságokkal miként alakult. Egy biztos, hogy a sztárügyvédek jól végezték munkájukat, és a kijelölt szakértők segítségével, levélíróink véleménye szerint, kellő nyomás alá tudták helyezni az eljáró bíróságot.
Most azonban a civilek következnek, akik bíznak a közerkölcs erejében és az igazságszolgáltatás elfogulatlanságában. Ők azok, akik nem hiszik, hogy a Mal Zrt. vezetőinek felelőssége a tíz ember halálát okozó és a harmincnyolcmilliárd forint kárt jelentő esetben fantomizálható.
Reméljük, hogy az igazságszolgáltatás kereke a jogállamiság égisze alatt tovább gurul, és most már megalapozottan gyors megnyugvással szolgál a közérdek védelmezőinek.
A CÖF-CÖKA, figyelembe véve támogatóinak kérését, levélben fordult a Kúria elnökéhez, és a levélben megfogalmazottakkal egyetértők aláírásának gyűjtését megkezdte. A nyílt levelet a médiumokhoz eljuttatjuk.