Információs lét

Aquinói Szent Tamás még egyértelmű volt, ő azt mondta, a legnagyobb dolgokról nyert legcsekélyebb tudás is kívánatosabb, mint a legkisebb dolgokról nyert legbiztosabb tudás. Vajon ez érvényes mai világunkra? Bár az információ, mint mondják, demokratikusan egyre csak terjed és terjed, mi a képernyő előtt bambuló, jól informált embert látjuk. Aki „tudja” például, hogy Kínában eltörött egy kisfiú ujja, hogy Argentínában hógolyóversenyt rendeztek, hogy a makaói állatkertben pingvinbébi született. És persze naprakész információi vannak „celebjeink” válási, italozási és szexuális szokásairól. Mi több, arról is informálódik „tudós” emberektől, hogy nincs Isten – ez csak a régi ember kitalációja. Mert ugye milyen primitív is volt a régi korok embere, aki makacsul és ostoba módon hitt a Feljebbvalóban, a Gondviselésben és az örök életben. A mai ember már nem lát át az információhalmazzal szőtt burkon. Buta amerikai filmekben találkozik csak a lét nagy kérdéseivel, amúgy zavartan kacarászik, ha az élet értelme véletlenül szóba kerül. Apró-cseprő dolgokkal foglalkozik. Az igazán komoly „információk” pedig el sem jutnak hozzá.