Hívatlanok

Senki sem hívott titeket – ezt a történelmi jelentőségű mondatot Milos Zeman, a csehek baloldali államelnöke fogalmazta meg. A bevándorlóknak szól, akik a végzet kiszámíthatatlansága folytán a kelet-európai ember keservesen megszolgált garasaiból is részesedni fognak. Ebben a mondatban benne volt, hogy az unió nem tudja betölteni azt az integráló szerepet, amelyre szinte természet adta hivatása volt, és a németek befogadó politikája sem mondható túl sikeresnek. A vesszi–osszi ellentét negyedszázad múltán is megmaradt, a törökök külön enklávét alkotnak, a kazahsztáni németekkel pedig azért van annyi probléma, mert oroszok voltak.

A nyugati gondolkodásnak a kelet-európaiaké – különösen a nemzeti identitáshoz és a szuverenitáshoz való görcsös ragaszkodás folytán – kuszának, zavarosnak tűnik. A szírnek nevezett embertömeg betelepítése olyan meglepetés számukra, mintha Einstein elméletét hallgatnák a négy- vagy még több dimenziós világegyetemről – gúnyolódnak a zöldek. S amikor Balog Zoltánnak mint a magyar miniszterelnök bizalmasának és mint lelkésznek is az egyik német tévéadásban feltették a kérdést, hogy Magyarország miért nem akar muszlimokat, egyértelmű volt, hogy a csinos moderátor hölgytől kezdve a vitapartnerekig mind föllengős történeti emléknek tekintik a volt szovjet blokk országait. Több Brüsszelt, kevesebb demokráciát és sok biankó csekket több ezer bevándorló fogadására! Idealista szempontból gyönyörű lehet a kis nemzetek önrendelkezési joga, de mihelyt összeütközésbe kerül a gazdasági élet kíméletlen követelményeivel, jobb lenne a nemzeti szoftvert újra cserélni.

Azok a pénzügyi és ipari magasabb körök, amelyek kierőszakolják az új muszlim honfoglalást, úgy tűnik, mégis rosszul számoltak: a kelet-európai aggályok jogosak. A szorgosan regisztráló német hivatalnokok szerint a közel-keleti bevándorlók harmadának nincs iskolája vagy csak általános iskolai a végzettsége. Ilse Aigner, a vonakodó bajor állam gazdasági minisztere szerint a jól képzett szíriai menekültről szóló történet hamis. S ami a jövőt illeti? Egy ember sem juthat szakmához megfelelő nyelvtudás nélkül, márpedig hiányzik ez is.

A szövetségi munkaügyi minisztériumban az előrejelzések a német munkanélküliek számának további növekedését és a társadalom peremére kerültek, a Hartz-IV ellátórendszerre jogosultak körének bővülését jelzik. Statisztikusok szerint a bevándorlók mindössze tíz százaléka integrálható viszonylag gyorsan a munkaerőpiacon.

S közben, mint Rainer Hermann írja Az iszlám állam című nemrég magyarul is megjelent könyvében, a Nyugatnak alig van befolyása a közel-keleti háborúban harcoló felekre, a regionális hatalmak, Törökország és Irán pedig aligha képesek a térség stabilizálására. Az arab világ „harmincéves háborúja” szerinte épp olyan kegyetlen vallásháború, mint amilyen az 1618–48 között Európában lezajlott vallásháború volt, és még messze van a végkifejlettől. Az európaihoz képest több mint három és fél évszázados történeti késésben lévő térségben egyben virtuális háború folyik Oroszország és az Egyesült Államok között, és a helyükből kimozdított embertömegek továbbáramlanak a remény földje, Nyugat-Európa felé.