Gyomorforgató!

Ha valamire mérget lehetett volna venni tegnap a parlamentben, akkor az az, hogy az ellenzék a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájában újabb kitűnő lehetőséget lát majd a kormány támadására. A szuverenitásnak, a nemzeti függetlenségnek mint értéknek a képviselete eddig sem számított alapkérdésnek a balliberális oldalon, a fogalmat nagyjából az 1848/49-es szabadságharc történelmi emlékével letudták még a KISZ-ben, a vagyont pedig felélték. „Jogállamilag.” Független bíróság mellett, hogy a Sargentini-jelentés vádiratának néhány kitételére emlékeztessünk.

Kiindulhatnánk persze 1956-ból is, ami mégiscsak a rendszerváltoztatás alapköve, amely egy időben még Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is elgondolkodtatta. Például 2006-ban, amikor brutális tömegoszlatásra utasította a demokratikus rendőrséget, a törvényességet garantáló ügyészség asszisztenciája mellett pedig vaddisznókra rendszeresített gumilövedékkel töltötték fel a rendvédelem raktárait, amelyeket aztán bevizsgálás nélkül, törvénytelenül bevetettek a néppel szemben.

Sargentini asszony akkortájt még téli álmát aludta, megannyi brüsszeli bürokratával együtt. Ahogyan Soros jogvédő civiljei is. Sőt, a most újra vezérszerepben tetszelgő bukott Gyurcsány korábban még Nagy Imre pártján állt Kádár ellenében, mi több, az MSZP többségével ellentétben megszavazta a kommunizmus bűnei-ről szóló törvényt is.

A Sargentini-jelentés életvize, bájitala azonban most feledékenységi rohamba taszította az őszödi igazembert. Szinte tombolt a parlamentben, „aljas, hazug” kormányozott, gazemberezett, s Kádárt dicsőítette. Azt a Kádárt, aki a bukott miniszterelnök, Gyurcsány szeretett Imréjét, koncepciós perben, Moszkva előtt igazolva a kommunizmus iránti elkötelezettségét, a halálba küldte. A most oligarcházó Gyurcsány és elvtársai csak azt felejtik el, hogy vezérük milyen privatizációs trükkök révén szerzett nem kis vagyont olyan időkben, amikor a magyar jogállamról még nem Brüsszelben állítottak ki hamis bizonyítványt.

Azt is borítékolhatjuk, már csak a csütörtöki vita alapján is, hogy a határozati javaslatra is nemmel fognak szavazni derék ellenzéki képviselőink, az MSZP-sek és a DK-sok egészen biztosan. Ha lúd, legyen kövér alapon. Ha egyszer a kommunikációjuk középpontjába azt állították, hogy az Európai Parlament a magyar kormányt ítélte el, s nem Magyarországot, akkor most fura lenne innen visszavonulót fújnia például – annak az egykoron Fideszből kikosarazott – Ujhelyi Istvánnak, aki tegnap azt találta mondani a Sargentini-jelentés kapcsán, hogy „a magyar ember gyomra mindent nem vesz be”. Ebben tényleg igaza van a szocialista EP-képviselőnek, a Magyarországgal szembeni feljelentések bronzérmesének. A választók gyomra ugyanis az MSZP 2002–2010-es regnálása óta a szocialistákat egyáltalán nem veszi be. Ami pedig az utódpártokba tömörülő brüsszeli VIP-feljelentőket, Niedermüller Pétert a DK-ból és Jávor Benedeket a Párbeszédből illeti, őket Ujhelyi sem tudja lepipálni.

Ha már a szocialistáknál tartunk, főemberük, Tóth Bertalan pártelnök-frakcióvezető az urizáló Fidesztől védte a jogfosztott magyar embereket. Sürgette, hogy az európai pénzeket a korrupt kormányok helyett az emberek kapják. Mondta ezt egy olyan frakcióvezető, akinek pártja a vele szövetséges szabad demokratákkal a rendszerváltoztatást követően a 4-es metró ügyében a legnagyobb korrupciós lopássorozatot hajtotta végre Brüsszel csalás elleni hivatala szerint.