Vélemény és vita
Gyalázat
Álláspont. Legújabban az európai iránymutatók azt találták ki, hogy, ha már az Európai Unió olyan, amilyenre ők alakították, annak határőrizeti rendszere is legyen közös
Azért van annak valami végtelenül szánalmas, ám egyben nevetésre is késztető eleme, hogy sikeresnek gondolt hazaárulásuk után nekibuzdulva azok vakognak itt most jogállamiságról, sajtószabadságról és korrupcióról, akik tíz–tizenkét évvel ezelőtt majdnem teljesen szétroncsolták Magyarországot.
A szemkilövető Gyurcsány, a metrópénzeltüntető Demszky, és a rendszerváltás előtt véresen Izrael-ellenes újságírók imitálják a diadalünnepet, aminek okát számukra Magyarország Európai Parlament-béli látszólagos megalázása jelenti. Nem érdemes sokat rugózni azon a Sargentini-kedden, amikor degenerált figurák hadonászták el, hogy mit is jelent szerintük a demokrácia. Hogy Európa elpusztítása lényegében a legeurópaibb érték. Hogy lopni-csalni-hazudni valójában az európai értékek hegyének csúcsán fénylik. Meg aztán Európa talán legfontosabb értéke, az a bűnös módon, Magyarországon üldözött CEU, George Soros egyik kiképzőbázisa, amelyet a képviseleti demokráciát átvenni készülő civil szervezetek erősítenek. A 2010 óta minden magyar parlamenti választáson lenyomott baloldali-liberális ellenzék képtelen feldolgozni folyamatos és egyre nagyobb kudarcait. Ha itthon nem sikerül, irány a külföld. Ami korábban Moszkva volt és Brezsnyev csókja, az most Brüsszel és Jean-Claude Juncker piás puszija.
Legújabban az európai iránymutatók azt találták ki, hogy, ha már az Európai Unió olyan, amilyenre ők alakították, annak határőrizeti rendszere is legyen közös. Amit Magyarország évek óta a kerítésünkkel, rendőreinkkel, katonáinkkal példamutatóan megtesz, azt el kell venni nemzeti kormányunktól, és valami kívülről irányított központi szuperszervezetnek átadni. A Frontexnek például. Aztán ez a szavak szintjén legalábbis megerősített közös őrző-védő csapat majd kezeli a határokat, egy másik gigabürokrácia pedig megmondja, hogy kik és hányan jöhetnek be Európába.
Az utolsó pillanatban vannak derék központosított bürokratáink, már rendesen bele is zöldültek a sietségbe. Európát délkeletről sikerrel védi az illegális migránsinváziótól a magyar kerítés, délen Matteo Salvini bezárta az olasz kikötőket, nyugaton, ugyebár, a britek kiszálltak. Maradna Észak, ahonnan bebiciklizhetnének a havas utakon a fekete emberek. Éppen azon a vidéken esett meg már évekkel ezelőtt, hogy a norvégok visszaküldték Oroszországba az álmenekülteket, akik molesztáltak néhány orosz leányt. Ők aztán elintézték, hogy arrafelé ne nagyon próbálkozzanak többször. Egyszerű volt, szóltak egy-két orosz fiatalembernek, akik nem is túl bonyolult módszerekkel tudtára adták a pofátlan vándoroknak, hogy tűnjenek el arról a vidékről. Pár nagy pofon kellett csupán mindehhez. Abban a városban nem nagyon érdekelte a fiatalembereket, hogy mik is azok az európai értékek, nem tettek mást, mint amit mindenkinek meg kellene tennie, ha bárki is beavatkozik életükbe. Akkor azt nem engedik.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az erőszak minden esetben hasznos és jó, de azt sem jelentheti, hogy ha az úgynevezett migráns erőszakoskodik, akkor azt meg kell érteni, ha pedig egy európai „bennszülött” megvédi családját és javait, azt meg köpködni kell. Úgy mocskolni, ahogy azt tették a strasbourgi 448-ak, amikor igaznak minősítettek egy nyilvánvaló hazugsággyűjteményt, vagy úgy ünnepelni a saját vesztünk előjeleit, mint ahogyan a csökött magyar ellenzék, a hazagyűlölők teszik. Miközben a magyarok több mint nyolcvan százaléka, pártállásra tekintet nélkül, helyesli kormánya bevándorláspolitikáját, Gyurcsányék a Bem téren ünneplik saját gyalázatukat.
A szemkilövető Gyurcsány, a metrópénzeltüntető Demszky, és a rendszerváltás előtt véresen Izrael-ellenes újságírók imitálják a diadalünnepet, aminek okát számukra Magyarország Európai Parlament-béli látszólagos megalázása jelenti. Nem érdemes sokat rugózni azon a Sargentini-kedden, amikor degenerált figurák hadonászták el, hogy mit is jelent szerintük a demokrácia. Hogy Európa elpusztítása lényegében a legeurópaibb érték. Hogy lopni-csalni-hazudni valójában az európai értékek hegyének csúcsán fénylik. Meg aztán Európa talán legfontosabb értéke, az a bűnös módon, Magyarországon üldözött CEU, George Soros egyik kiképzőbázisa, amelyet a képviseleti demokráciát átvenni készülő civil szervezetek erősítenek. A 2010 óta minden magyar parlamenti választáson lenyomott baloldali-liberális ellenzék képtelen feldolgozni folyamatos és egyre nagyobb kudarcait. Ha itthon nem sikerül, irány a külföld. Ami korábban Moszkva volt és Brezsnyev csókja, az most Brüsszel és Jean-Claude Juncker piás puszija.
Legújabban az európai iránymutatók azt találták ki, hogy, ha már az Európai Unió olyan, amilyenre ők alakították, annak határőrizeti rendszere is legyen közös. Amit Magyarország évek óta a kerítésünkkel, rendőreinkkel, katonáinkkal példamutatóan megtesz, azt el kell venni nemzeti kormányunktól, és valami kívülről irányított központi szuperszervezetnek átadni. A Frontexnek például. Aztán ez a szavak szintjén legalábbis megerősített közös őrző-védő csapat majd kezeli a határokat, egy másik gigabürokrácia pedig megmondja, hogy kik és hányan jöhetnek be Európába.
Az utolsó pillanatban vannak derék központosított bürokratáink, már rendesen bele is zöldültek a sietségbe. Európát délkeletről sikerrel védi az illegális migránsinváziótól a magyar kerítés, délen Matteo Salvini bezárta az olasz kikötőket, nyugaton, ugyebár, a britek kiszálltak. Maradna Észak, ahonnan bebiciklizhetnének a havas utakon a fekete emberek. Éppen azon a vidéken esett meg már évekkel ezelőtt, hogy a norvégok visszaküldték Oroszországba az álmenekülteket, akik molesztáltak néhány orosz leányt. Ők aztán elintézték, hogy arrafelé ne nagyon próbálkozzanak többször. Egyszerű volt, szóltak egy-két orosz fiatalembernek, akik nem is túl bonyolult módszerekkel tudtára adták a pofátlan vándoroknak, hogy tűnjenek el arról a vidékről. Pár nagy pofon kellett csupán mindehhez. Abban a városban nem nagyon érdekelte a fiatalembereket, hogy mik is azok az európai értékek, nem tettek mást, mint amit mindenkinek meg kellene tennie, ha bárki is beavatkozik életükbe. Akkor azt nem engedik.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az erőszak minden esetben hasznos és jó, de azt sem jelentheti, hogy ha az úgynevezett migráns erőszakoskodik, akkor azt meg kell érteni, ha pedig egy európai „bennszülött” megvédi családját és javait, azt meg köpködni kell. Úgy mocskolni, ahogy azt tették a strasbourgi 448-ak, amikor igaznak minősítettek egy nyilvánvaló hazugsággyűjteményt, vagy úgy ünnepelni a saját vesztünk előjeleit, mint ahogyan a csökött magyar ellenzék, a hazagyűlölők teszik. Miközben a magyarok több mint nyolcvan százaléka, pártállásra tekintet nélkül, helyesli kormánya bevándorláspolitikáját, Gyurcsányék a Bem téren ünneplik saját gyalázatukat.