Máté T. Gyula

Vélemény és vita

Gucci-fiúk

Álláspont. Rákóczi, Mátyás, a király, Kinizsi, aki embert hozott a harcba. Dózsa igazsága, a székely düh, amely emberséget vitt az elvbe.

Ez lenne semmi?
Ez lenne furcsa nézőpont, egy belvárosi kocsma, egy értelmezhetetlen másnap? Öklendezős tévé? Az árulás szagát ismerni, ez fáradt játék, gyerekek…
Magyarország ma tisztességes ország.

Nem volt könnyű, voltak számosak, akik keresték a privátit, a kellemeset, azt, ahol a bájos Nyugat elmagyarázza a kényelmeset, a nyugati életformát, a négy számjegyű számlát, a dőzst, az álmagyart.

Pedig a „játék” egyszerű. Vannak szavak. Például, aki lop, az rongy ember: az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll. Furcsa szó a tisztesség? Kérem, gondolkodjunk!

Igazságos élet úgy teremthető, ha mindenki megkapja azt, ami megilleti, mindenki megteszi, ami tőle telik. A bankok elszámoltatása éppen erről szól – mondta Orbán, jelezve, hogy „vállalkozásunk jelentősége történelmi, a tett, amire készülünk, példátlan, döntésünk horizontja pedig magasan az államhatáraink felett húzódik”.

Olyan még nem volt, hogy tisztességtelennek lenni rossz üzlet, tisztességesnek lenni viszont jó befektetés.
A Magyar Szocialista Párt megtalálta a maga befektetését. Ez kezdődött Hornnal és Medgyessyvel, ez kezdődött és folytatódott pitiáner üzleteléssel.


Kérem, ne kergessenek kádereket. Ilyet vagy olyat. Öregeket és fiatalokat. Hercig Hunvaldot avagy Tony Blairt májerelő Molnár Bucit. Ő egyébként lehetett volna elnök is a szocialistáknál, szép és csodás lett volna, a fránya büntető törvénykönyv, na az, az az idegesítő ne lett volna ott…

A Magyar Szocialista Párt nem baloldali párt. Nincs esze, s nincs köze sem hozzá. Újtöröknek nevezett Gucci-fiúk harcolnak az úgynevezett öregekkel, akik számlára virítják a baloldaliságot. Olyan ez, mint amikor rád mosolyog a semmi, de pacsizol egyet, ő számlát ajánl, te meg vigyort adsz cserébe Obamáról, aki ugye nagyon baloldali és annyira királysirálycsászár dolog, hogy baracklekvárt küldünk neki.

Az MSZP egyébként most leginkább a maga baját keresi. Elsősorban ott van az a fránya baloldaliság. Kínos egy dolog ez, mert ideológiát a lopásra macerás találni.

Kérem, most ebben a pillanatban játsszanak velem. Figyeljenek kérdésre és válaszra is.
Kérdés: Loptál?
Válasz: Na ne már, én szocialista vagyok.
Kérdés: Mennyit?
Válasz: Mennyit kérsz belőle?
Kérdés: Mennyit adsz le belőle?
Válasz: Ismerem apád…
Kérdés: Én meg ismertem Horn Gyufát, ne már, hogy nem velem?
Válasz: Azt se tudom, ki vagy, aggyá jó telefonszámot…

Kérem, Kedves Olvasó, fogadja el azt, hogy ma Magyarországon nincs baloldal. Egész pontosan azok, akik belvárosi presszókban vörösre isszák magukat, nos, ezek zömükben másnapos ideológiát kergető senkik.
Ezek nem baloldaliak, ezek nem elvet, ezek odadobott garasokat keresnek. Gyurcsány, Tóbiás, Mesterházy – szétmarják egymást és magukat a koncon.