Vélemény és vita
Görögtűz és ponyvaregény
Jogilag nincs lehetőség arra, hogy Athén elhagyja az eurózónát.
Miközben a politikusok és a befektetők azt latolgatják, hogy milyen következményei lennének annak, ha Görögország elhagyná az euróövezetet, addig a „lényeg” mintha feledésbe merülne: az uniós szerződés száznegyvenedik cikkének harmadik paragrafusa ugyanis kimondja, hogy az eurózónában a tagság visszavonhatatlan. Vagyis jogilag nincs lehetőség arra, hogy Athén elhagyja az eurózónát.
Adódhatnak persze olyan körülmények is, amelyek között ez elkerülhetetlenné válhat. Például akkor, amikor a görögtűz felperzselné, bedönthetné az egész valutaközösséget. A globális gazdasági krízis idején ennek volt is opciója, jelenleg aligha – nem azért, mert az uniós magállamok annyira szeretnék a görögöket, hanem azért, mert ez esetleg lavinát indíthatna el. S mindenki azt találgatná, hogy ki lesz a következő. Holott az az Európai Unió lényege, hogy előbb-utóbb mind a huszonnyolc tagállamban euróval fizessenek – így hazánkban is.
De bonthat-e a szükség törvényt?
A görögök január végén előre hozott parlamenti választásokat rendeznek, amelyeken esetleg a szélsőséges gazdasági-pénzügyi nézeteiről, elveiről ismert Sziriza párt nyerhet. Alekszisz Ciprász, a Sziriza vezetője az elmúlt napokban többször is úgy nyilatkozott, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, és azt át kellene rendezni. S ugyancsak zsarolási potenciál Brüsszel részére a drachmára történő visszaállás.
Sem előbbi, sem utóbbi kártya nem számít már újdonságnak Görögországtól. Ráadásul egy esetleges görög válásnak az euróövezet más részeire való átgyűrűzésének hatásai, valamint ennek kockázatai jelentősen csökkentek a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor ez a téma komolyan felmerült. Azóta azonban számottevően változott a helyzet, hiszen egyrészt a német, francia és más bankok már megszabadultak a náluk lévő görög adósságtól – amelynek döntő részét átvették az eurózóna tagjai, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap –, másrészt az euróövezet más perifériáin is stabilizálódott a helyzet.
Ugyanakkor nem kizárt, hogy ha Ciprászék – hatalomra kerülésüket követően – lemondanak majd a korábbi kormányok kötelezettségvállalásainak egyoldalú felmondásáról, akkor meg lehetne találni valahogy a módját az adósság átrendezésének. Ebben sincs új elem: volt már példa Athénban a magánhitelezők felé fennálló görög adósság egy részének leírására, vagy a hitelezők által nyújtott kölcsönök visszafizetésére adott határidő meghosszabbítására, valamint a kamatok csökkentésére is.
Mindazonáltal a legtöbb piaci szakértő régóta azon az állásponton van, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, és Athén aligha lesz képes azt maradéktalanul visszafizetni, így egy ponton óhatatlanul sort kell keríteni az adósság egy részének elengedésére vagy átrendezésére. Abban is konszenzus alakult ki a közgazdászok körében, hogy a görög gazdaság számára katasztrofális azonnali következményei lennének a drachmára történő visszatérésnek. Tudniillik a görög fizetőeszköz leértékelődne az euróval szemben, amely tovább növelné Athén és a hitelintézetek külső, euróban nyilvántartott adósságait, és elértéktelenítené a magánmegtakarításokat is. Nem beszélve arról, hogy Görögország aligha jutna kölcsönökhöz a pénzpiacokon.
Az éremnek természetesen van másik oldala is. Hosszabb távon a kilépésnek lehetne egy olyan hatása, hogy a görögök visszanyernék önálló monetáris és fiskális mozgásterüket, és a valuta leértékelésével javíthatnának a versenyképességi problémákon, amire az eurózónában nincs lehetőség. Például Magyarország régóta él ezzel a „technikával”…
Ám a görögök a kilépéssel sem spórolhatnák meg azokat a szerkezeti reformokat, amelyeket a pénzügyi támogatás fejében írtak elő számukra a hitelezők, legfeljebb az átalakítások menetrendjét lassíthatnák.
Fikciókat persze lehet gyártani, jelenleg az uniós szerződés hatálya alatt egyetlen komoly politikai erő sem kockáztathatja meg a fennálló pénzügyi kötelezettségek visszafizetésének megtagadását, az euróból való kiszállást, vagy éppen a Brüsszellel kötött alapdokumentum felmondását.
A fentiekből kipattanó szikra tüzet okozhatna. Éppen Görögországban.