Gatyaművészek

Ők a művészek. A szabad, független, demokratikus, lázadó és látványos kultúrateremtők. Az persze, hogy mit is értünk kultúrán, mi, egyszerű és műveletlen, sőt, többségünkben parasztmucsai, vidéki társadalomtagok, az többnyire még véletlenül sem cseng össze a néhány ezer, jó, legyen néhány tízezer fővárosi művész véleményével.

A belpolitikai helyzet fokozódását több művészeti esemény is felerősítette. Nemrégiben zárult például a POSZT, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, amelynek befejeztével az úgynevezetten világhírű Schilling Árpád nevű rendező levelet írt. Mindenkinek! Mondataiban ott sistereg az a fékezhetetlen gyűlölet, ami a haladó értelmiségiek életét meghatározza. Utálják a Magyar Művészeti Akadémiát például. Annak ürügyén, hogy az MMA elnökének köszönhetően a díjazottak a színházi találkozón pénzdíjat is kaptak, Schillingből kibugyborékol az izzó indulatláva: „Fekete György, aki saját szavaival élve, szarik a demokráciára, és nem tartja magyarnak Konrád Györgyöt, milliárdok fölött rendelkezik, nem beszélve a Vigadóról, amit külön neki újítottak föl… Az MMA igazából egy nyugdíjasotthon, aminek a vezetője egy autoriter, antiszemita bolond.” A neves iparművészre sok mindent lehet mondani, ám azok a mocskos vádak, amelyekkel Schilling nekiment, soha nem állnak meg. Igen, Fekete György megszállott. Igen, az intézmény milliárdok fölött rendelkezik. Igen, az MMA nem kizárólag a liberális kánon szerint divatos és kellőképpen ócska irányzatokat támogatja. Igen, az MMA-nak már a neve is bosszantó bizonyos köröknek, hiszen benne van a magyar szó. A POSZT kitüntetettjei közül hárman egy hét késéssel meghallották Schilling művész haladó intelmeit. Írják, hogy „Független színházi alkotókként a szabadság jelenti számunkra a függetlenséget. Ennek megtartása érdekében fontosnak érezzük, hogy az elnyert pénzösszeget olyan társadalmi rétegekkel foglalkozó alapítványoknak ajánljuk fel, melyekkel sajnálatos módon a magyar állam jelenleg a legkevésbé sem törődik... Wéber Kata és Ágh Márton az őket megillető összeget a Gyermekétkeztetési Alapítvány, míg Boronkay Soma a Szivárvány Misszió Alapítvány számára ajánlja fel”.

Szegény szabad hülyék! A gyűlölt magyar kormány gyermekétkeztetésre idén mindössze nyolcvanmilliárd forintot fordított. A homokosok alapítványára, igaz, semmit, nekik jól jöhet Soma művész kétszázötvenezre.

Schillingnek folyamatosan viszket a feneke. Áprilisban a nemzeti konzultáció kapcsán videoüzenetet küldött Orbán Viktornak. „Neked, Viktor, kérlek, hogy figyelj!” Eszmetársai körében bizonyára komoly elismerést kivívva, Schilling lazaművész papucsban, alsógatyában kinyilvánítja például hogy: „Semmiféle bevándorlót nem akar ránk kényszeríteni senki. Ez hazugság. Hazudtok és félrevezetitek az embereket. Érted, amit mondok? Hazudsz!” A gatyás Schilling azt is kijelenti, hogy a hatalmat ostobának tartja, a kormányfő pedig egész egyszerűen hülye. Arra is megkéri a miniszterelnököt, hogy többet ne küldjön neki ilyen levelet, mert túl kemény a papírja ahhoz, hogy a seggét kitörölje vele. Remek.

Az sem vigasztalhatja Schilling művészt, hogy a társművészetek művészei, így például az íróművészek, Závada Pál a könyvhéten és Grecsó Krisztián az ATV-ben sem keltett különösebb zavart a magyar kultúrában hasonló megnyilatkozásaival. Legnagyobb önsajnálatukra mostanában nem ők fokozzák a nemzetközi és a belpolitikai helyzetet.