Vélemény és vita
Földrengés
Sokan megdöbbentek másfél hete, amikor látták a tévében és az interneten, milyen nagy tűz van Londonban.
Szerencsére csak a Temzén felállított óriási famakett lángolt, amely a háromszázötven évvel ezelőtti londoni óvárost ábrázolta. A lenyűgöző show-műsor annak a többnapos eseménysorozatnak volt a legkiemelkedőbb látványossága, amelyet a Londont 1666. szeptember elején elpusztító nagy tűzvész emlékére rendeztek. A város nyolcvan százaléka a lángok martaléka lett, több mint tizenháromezer lakóház, nyolcvanhét templom és számos ikonikus épület égett le, hetvenezer ember vált otthontalanná. Bár a halálozás állítólag nagyon alacsony volt, a mai napig nem tudni, pontosan hányan vesztették életüket a tűzben – becslések szerint csupán tízen.
Vajon ma megemlékeznek-e egy még tragikusabb történelmi évfordulóról? Ötszázhét éve ezen a napon, szeptember 14-én igen erős földrengés rázta meg Konstantinápolyt, állítólag tizenháromezer ember életét követelve. Az Oszmán Birodalom fővárosának egyik városrésze teljesen romba dőlt. Az 1509. évi katasztrófa után a városban rejtőzködő templomos lovagok megtalálták a szultáni lakhelyen, a Topkapi Palotában a Bizánci Birodalom ellen küzdő török asszaszinok által évszázadokkal korábban elrejtett egyik titokzatos, mágikus kulcsot. Ezután a bizánci templomosok megpróbálták átvenni a hatalmat a beteg II. Bajazid szultán távolléte alatt, de az asszaszinokkal szemben alulmaradtak. A Bizánci Birodalmat nem sikerült visszaállítaniuk, ellenben Bajazid fia, I. Szelim néhány év múlva a janicsárok segítségével megbuktatta apját, ő ült a trónra. Nyolc év alatt elfoglalta Kelet- és Délkelet-Anatóliát, Azerbajdzsánt, Mezopotámiát, éppen ötszáz éve Szíriát, majd Egyiptomot is, végül Mekkát és Medinát, s mint az iszlám szent helyek védelmezője felvetette – az oszmán uralkodók közül elsőként – a kalifa címet.
Vagyis az ötszázhét évvel ezelőtti nagy konstantinápolyi földrengés nem állította meg a török hódítást, csak az ottani templomosok története ért véget. De ki emlékszik ma már erre? Hacsak Isztambulban egy lenyűgöző show-műsor keretében nem imitálnak egy kisebb földrengést.
Vajon ma megemlékeznek-e egy még tragikusabb történelmi évfordulóról? Ötszázhét éve ezen a napon, szeptember 14-én igen erős földrengés rázta meg Konstantinápolyt, állítólag tizenháromezer ember életét követelve. Az Oszmán Birodalom fővárosának egyik városrésze teljesen romba dőlt. Az 1509. évi katasztrófa után a városban rejtőzködő templomos lovagok megtalálták a szultáni lakhelyen, a Topkapi Palotában a Bizánci Birodalom ellen küzdő török asszaszinok által évszázadokkal korábban elrejtett egyik titokzatos, mágikus kulcsot. Ezután a bizánci templomosok megpróbálták átvenni a hatalmat a beteg II. Bajazid szultán távolléte alatt, de az asszaszinokkal szemben alulmaradtak. A Bizánci Birodalmat nem sikerült visszaállítaniuk, ellenben Bajazid fia, I. Szelim néhány év múlva a janicsárok segítségével megbuktatta apját, ő ült a trónra. Nyolc év alatt elfoglalta Kelet- és Délkelet-Anatóliát, Azerbajdzsánt, Mezopotámiát, éppen ötszáz éve Szíriát, majd Egyiptomot is, végül Mekkát és Medinát, s mint az iszlám szent helyek védelmezője felvetette – az oszmán uralkodók közül elsőként – a kalifa címet.
Vagyis az ötszázhét évvel ezelőtti nagy konstantinápolyi földrengés nem állította meg a török hódítást, csak az ottani templomosok története ért véget. De ki emlékszik ma már erre? Hacsak Isztambulban egy lenyűgöző show-műsor keretében nem imitálnak egy kisebb földrengést.